Gyönyörû idõ fogadott minden kedves horgászt, versenyzõt. Enyhén fújdogált a szél, de ez senkinek sem szegte a kedvét a pecától. Reggel hét óráig vártunk a versenyzõkre, majd elkezdtük a regisztrációt azután pedig sorsolást. Nekem a 22 helyet sikerült kihúzni. Reménykedtem benne, hogy minél hátrébb kerüljek esetleg a szektor szélére. Ha egy hellyel arrébb húzok, megvan a vágyott hely. De semmi gond gondoltam én. Kemény szektorba kerültem, de ilyen versenyen már könnyû szektor nem létezik.
Elõkészítem az etetõanyagokat.
Mindenki bepakolt a helyére, elõkészítette a felszerelést és az etetõ anyagot. Nyolc óra tízkor megszólalt az elsõ dudaszó akkor kezdtünk el etetni. Erre húsz perc állt rendelkezésre, majd megkezdõdött a verseny.
Halas illetve édes kajákkal készültem ami a következõ:
2kg Carp Specimen, hozzá adtam fél kiló Topmix Etetõ pelletet scopex ízesítésben és 1 doboz csemegekukoricát.
A másik anyag amit használtam az nem volt más mint 1 kilogramm Like by Gyulai Feri és hozzá kevertem 1 doboz csemege kukoricát és fél liter csontit. Ilyenkor sokan felkebleznének azzal, hogy a Batéi tó nem keszeges víz. Én nem vagyok valami versenytípus, de azt tudom, hogy ?életfontosságú" lehet ha nem készülünk keszegre, továbbá a tóban sok az egy kiló körüli dévér. A felsorolt etetõ anyagok a következõ távolságokra kerültek: Az édesebbik 30-35 méterre és a halas, büdös szagú az pedig 50-60 méterre.
Sajnos késõbb kiderült, hogy messzirõl nem sikerült halat szákba terelnem, bár megtudtam akasztani csak sajnos part elõtt ?lecsúszott" a horogról.
Miután láttam, hogy ezzel nem megyek semmire elõvettem a picker botot feltettem rá egy 10-es méretû horgot 0,15mm-es fonott zsinórral a horogra egy szem piros pufit és körbe pasztáztam azt. Miután bedobtam a végszereléket öt,tíz percet kellet várnom, azután határozott elhúzós kapással jelentkezett a nagy halacska. Gyönyörûen húzta át a túloldalra a szerkómat. A szektorban majdnem mindenkinek keresztbe húzta a cengómat de végül sikerült vissza csábítanom magam elé.
Élvezetes küzdelem volt az erõs hallal.
Melyet végül is sikerült szákba terelnem.
6,28 kg
Mérés után azonnal ment vissza.
A kis finom orsó csak úgy zúgott, zakatolt. A három méteres picker karikába hajlott,már már a vizet súrolta a nagy hal egy egy kirohanásánál. Nagyon élveztem a fárasztást, de nem csak azért mert óriási volt a küzdelem hanem egy kisebb nézõközönség is oda gyûlt, hogy megcsodálják mire képes egy tizenhárom éves horgász. A csalikról még nem esett szó. Szóba került a paszta amivel sikerült megfognom ezt gyönyörû 6,28 kilógrammos pontyot. De sajnos félidõben a csoda csali beborult a vízbe ezzel akadályozva a további halfogást. A mellettem ülõ fiatalember név szerint is megnevezem a verseny gyõztese Ifj. Mikus Károly, aki annak ellenére, hogy a versenytársam volt megszánt egy maroknyi soft pellettel. A verseny lefújása elõtt egy fél órával odajött hozzám és adott egy pár szemet a fogós csalijából amivel a kiemelkedõ elsõ helyett szerezte meg, 98 kg fogott hallal. De ott maradtunk, hogy adott egy pár szem fogós csalit és azzal sikerült fognom kettõ darab kettõ és fél kilós pontyot és egy másfélkilós dévért.
Egyik pontyom
Másik pontyom
És a dévérem
Felhõtlen örömöm volt nem a helyezés miatt hisz azt sajnos nem sikerült elérni hanem az, hogy milyen rendes emberek is vannak a világon és, hogy innen Gödöllõrõl eljöttem ide Dombóvárra, Batéra és ilyen ügyes horgászok között horgászhattam. De nem csak Mikus Károlyra gondolok hanem Papp Józsefre és fiára Papp Zoltánra továbbá a többi versenyzõre akik eljöttek még Szegedrõl is. De egy a lényeg az, hogy mindenki jól érezte magát és szép halakban sem volt hiány .
Befejezésül elmondanám,hogy ez a cikk arról szól hogyan horgásztam elsõ versenyemen és a következõ cikkben pedig a versenyrõl is írni fogok. Remélem mindenkinek tetszett görbüljön a bot viszont látásra.
Bakumenko Mihail
Ifjú horgásztársam a maga módján beszámolt a versenyrõl. Most pedig nézzük kicsit másképp!
A versenyre 20 fõ nevezett, ami egy induló versenysorozat elsõ versenyének nem rossz. Bízom benne, hogy a versenynek híre megy és jövõre duplázzuk a létszámot.
Papp Zoltán a verseny kitalálója és szervezõje.
Felkészülés a versenyre
A verseny helyszíne a Dombóvárhoz közeli Batéi horgásztó volt, ahol a korábbi években is számos versenyt rendeztünk és az idei Finomszerelékes Pontyfogó versenynek is a helyszíne lesz. A tó halállománya igen gazdag, elsõsorban ponty és amur fogható, de sok benne a kilón felüli dévér és kárász is. A korábbi versenyeken is 1 tonna feletti fogásokat szoktunk produkálni és most sem volt ez másként. A 20 versenyzõ több, mint 1100 kg halat fogott.
A nagyobb, 4 kiló feletti halakat a megfogás után azonnal mérték és engedtük vissza.
A mérlegelés pillanatai
Közel harminc kiló halamat elég volt felcipelni a mérlegeléshez.
Délelõtti zsákmányom
Akik jó helyezést értek el, azok nem horgásztak 30 méternél távolabbra. Erre a távolságra is odaálltak a halak, viszont a kis távolság miatt a halat elõbb lehetett szákba terelni.
A halas, büdös jellegû csalik mûködtek jól úgy a kosárban, mint a horgon.
A verseny két 4 órás fordulóból állt. A fordulók közt nem csináltunk helycserét, nem akartuk a pakolással fárasztani a versenyzõket. Helycsere helyett a vaddisznóból készült vargányás pörkölt elfogyasztásával töltöttük el az idõt.
A második fordulóra mindenki visszaült a helyére. Ennek ellenére a délelõtti jó eredményt délután csak néhány helyen lehetett megismételni. A pálya fogási képe némiképp átrendezõdött a délelõtti egyes, nem jelentett délutáni elsõséget, sõt!
A délutáni halfogás nálam még intenzívebb lett, mint amilyen délelõtt volt.
Éppen egy nagyobb pontyot tereltem szákba.
Délutáni zsákmányomhoz már két ember kellett.
És két mérés, a 40 kilós mérleg kiakadt.
A verseny díjkiosztója
A legfiatalabb versenyzõ is kapott díjat.
A legnagyobb halért Bánfai János barátom felajánlása, egy haltrófea járt.
A verseny díjazottjai
Összességében elmondva jó versenyt tudhattunk magunk mögött. Ami a lényeg, sok hal volt és sok nagytestû hal is horogra akadt, gondolok itt a sok 6 kiló fölötti pontyra, amurra.
Papp József
