Jégtörõ kárászok, avagy újra Protein Bomba

A partra érve láttam, hogy a tó csaknem teljesen be van fagyva, csak egy kis rész van, ahol, mintegy 15 méteres csíkban nyitott a vízfelület.

 

 Valami oknál fogva ezen a szakaszon jégmentes volt a víz.

 

 
Az irányzék, a bokor.

 

Lepakoltam ládámat és összeraktam a matchbotomat. A 3.90-es STR ultralight botra 12 gr-os úszó került, forgókapoccsal kisúlyozva és 12-es elõkére PR333 horog, a 12-es méretbõl. Az etetõt már otthon bekevertem, hogy ne kelljen a jeges vízbe nyúlkálnom, így a távolság beállítása után csak csúzliznom kellett.

 

 

A 2010 év egyik újdonsága a Protein Bomba etetõcsalád Szuper Ponty Method mix nevû etetõje.

 

Ezekrõl az etetõkrõl korábbi írásokban már esett szó, ezért csak annyit, 60% körüli fehérjetartalmú összetevõkbõl készültek, elsõsorban Method Feeder horgászathoz, de kiválóak matchbotos pecánál is alapetetésként. Sok nem kell belõle, ezért csak egy fél zacsival kevertem indulás elõtt, ennek is a felét lövöm csak be. Az átható halliszt illata mellett jól adja a jellegzetesen büdös fehérje illatot is. Több összetevõje mellett bõven tartalmaz õrölt pelletet is. Kérdezhetik, ez miért jó?

Nos, a pellet gyártásnál az alapanyagból készített pellet a gyártástechnológia miatt felforrósodik, összetevõi kicsit ?megfõnek", vagy ahogy az irodalom mondja, elõemésztõdnek. Ezáltal a  halak számára még jobban feldolgozhatóak, így kívánatosabbak lesznek. Igaz, így az alapanyagok ára is emelkedik és az etetõ ára is magasabb lesz, de úgy gondolom, meg fogja érni.

 

 

Az etetõ bekeverve és egy kis csontival dúsítva.

 

A Protein Bomba etetõcsalád három tagból áll. Ezek egy újgenerációs etetõanyag család tagjai. Nyugaton és elsõsorban a szigetországban használják az ilyen típusú etetõket.

Egy bajom van az ilyen típusú etetõkkel, versenyen nem úgy hozzák a halat, mint a hagyományos etetõk. Feederen, etetõkosaras horgászatnál kiválóan mûködnek, de rakón...! Ennek a (számomra) problémának a megoldásán dolgozok és azért is tesztelem ezeket ilyen gyakran.

Az elsõ kapásra csaknem félórát kell várni. A horogra tûzött és érintõre beállított csonti csalira egy 20 deka körüli bodorka éhezett meg.

 

 

A nap elsõ hala az etetés után 28 perccel érkezett.

 

A következõre, egy dévérre azonban már nem kellett sokat várni. Finom lehúzós kapással jelentkezett.

 

 

 Dévér a jégmezõ szélén. . .

 

 

 . . . és felfektetve a jégmezõre . . .

 

 

 ... majd a kezemben, fotózási pozícióban.

 

A halak kezdtek ráállni az etetésre, mert gyakoribb lett a kapások száma. Bodorka és dévér vették fel a csalit. Ez egy kicsit meglepõ volt, ezek halas etetõre nem gyakori halak.

Közben próbálgattam dipjeimet is, de a halak nem reagálták le igyekezetemet.

 

 

 Bevetettem a dip arzenált is.

 

Sokkal hatásosabb volt egy ismételt ráetetés. A halak nem ugrottak el a csobogástól, sõt, ha lehet még több lett a kapás. Megjelentek a kárászok is, mégpedig szép nagy egyedsúlyban.

 

 

 Szerelékem a jégen. Jobb hátteret nem is választhattam volna.

 

 

 Az úszóm két kapás közt.

 

 

 Az elsõ kárász. A jég széléig tudtam húzni, ott megrekedt.

 

 

 Szákolás elõtt kicsit feltörettem vele a jeget, mert a merítõhálóval nem értem el.

 

 

 A jégtörõ kárász.

 

 

 A kiló körüli kárász elfáradt a jég elleni küzdelemben. Ládám lábrácsán piheni ki fáradalmait.

 

Finom óvatos, igazi hidegvízi kárászkapások következtek. Lassú lehúzást követõen rávárás, majd bevágás. Ez lett a kárászfogás titka. És az etetés. Meglepõ, de kívánta a ráetetést. Igaz ritkán és apró gombócokat, de láthatóan szerették.

Jó néhány kárász után lerántós kapással jelentkezett a potyka. Mintegy csukakapásnál, olyan hirtelen tûnt el az úszó. A húzása alapján azonban éreztem, hogy ponty. Szerencsére nem akart ?jégtörõ mátyást" játszani és nem úszott a jég alá. Könnyen, gyorsan szákba tereltem.

 

 

 Szákban a délután elsõ pontya.

 

 

 Élénk színei jelezték, hideg a víz.

 

Az etetésen ettõl kezdve, csak pontyot fogtam. Biztosan odaállt egy pontycsapat és leverték az apróbb halakat róla. 1,7 és 3 kiló között négyet sikerült sötétedésig szákba terelni.

 

 

 A nap utolsó hala a horgon.

 

 

 Többször is bement a jég alá, de sikerült visszafordítani.

 

 

 Fáradtan, pihegve a horgon.

 

 

 A nap legélénkebb színû pontya, olyan 3 kilósra saccoltam.

 

Mindent összevetve, jó délután volt. Úgy gondolom, az etetõ ismét bizonyított és remélem bizonyítani is fog és nemcsak nálam. Hogy megtalálom-e benne azt, amit szeretnék, ilyen jellegû etetõvel rakósbottal versenyen jól szerepelni, nem tudom, de a cél ez.

Papp József

GINOP