Washingtoni ponty

A folyó a város szívén át omlik a tengerbe, így az apály és dagály révén a vízszín állandóan változik. Mivel a holtág is összeköttetésben van a folyóval, ezzel a kondícióval nekem is meg kellett mérkõznöm. Ez végeredményben csak azt jelenti, hogy az eresztéket folyamatosan ellenõrizni kell, és azzal muszáj követni a vízállás változásait. A holtágat nem úgy kell elképzelni, mint egy átlagos holtág esetében fûvel-fával benõtt vad világot. Ugyanis ez a hely parkosítva van, a sétálók, biciklisek, csónakázók számára, valamint híres monumentumokkal, épületekkel övezve. Horgászhelyemrõl kiválóan lehet látni a világhíres Washington National Monumentumot, valamint a Jefferson Memorial-t.

Ami a horgászfelszerelésemet illeti , a bot Top Mix Xtasy Carp TM02 13.00 m-es rakós, 2.85 Vespe elastic, 0.20 zsinór, 0.16 Kamasan animal horog. A rakóst pontosan erre a horgászatra teremtették, ugyanis az itteni vizeknek, kizárólag vadon nevelkedett, kiokosodott bivalyerõs lakói vannak. Egy átlagos bot az itteni használattól ripityára törne pár használat után. Törpeharcsák 3 kg felett, átlagos 2-6 kg-os csupa izom vadpontyok, amelyek szerintem szteroidon nevelkednek, mivel zsír nincs rajtuk egy gramm sem. A .020 zsinórvastagság nem jelenti a legfelsõ határt az itteni pecázáshoz, ugyanis errefelé vannak olyan helyek, ahol azt 15 percenként tépik meg a bentlakók. Kamasan Animal horog az, amelyben én megbízok. Vastag acél szár, kellemes forma, tartja az élét, stb. A Vespe gumira az elmúlt évek próbálkozásai után bukkantam rá. Több száz kifogott pontyba, valamint dolláromba  került, amire végre elmondhatom hogy erre a vizekre ez a legjobb. Úgy találom, hogy a többi fajta csõgumi  (Daiwa, Preston, stb..) , még ha lazára is van begumizva az akasztás után túl hamar bekeményedik, és így túl korán, a fárasztás elsõ fázisában megrémül, pánikol a hal, amely gyakran szakításhoz vezet. A Vespe ezzel ellentétben sokkal egyenletesebben viselkedik, amely legtöbbször a siker nyitja. Legalábbis én ezt így gondolom, a saját tapasztalataim alapján, hogy aztán mi az igazság, ki tudja.?

A horgászat aznap nagyon gyengén indult. Az elsõ három órában csak egy kóbor tenyeres törpét sikerült kiimádkoznom, meg pár buta naphalat. Aztán valami megváltozott. Éppen az apály közepe táján járhattunk, amikor a barátom aki pár méterre horgászott tõlem kapást észlelt a csemege kukoricára. Pár percen belül az én etetésemen is mozgolódás lett. Elõször csak pár buborékot láttam feljönni, majd kapás, és egy 3 kg körüli pontyba akadtam bele. Az után etetést követõen annyi buborék jött a vízfelszínre, mintha valaki egy Jakuzzi-t üzemeltetett volna odalent. Elõször hatalmas teknõsre gyanakodtam, amely gyakori az itteni vizekben, de miután a horgomon feltálalt kamikaze giliszta túlélt odalent 3 percet, a teknõs teória ki volt zárva. A giliszta túlélõképességét azzal jutalmaztam meg, hogy egy idõre visszatettem a dobozba a haverjai mellé. Ismét csemegekukorica került a horogra, de ezúttal 2 szem. Egy perc múlva kapás, aztán megkezdõdött a fárasztás.

 

A hal elõször kirohant a nyílt vízre, aztán illedelmesen megkért hogy rakjam  a rakósomra rá azt a két tagot még pluszba, amely mögöttem állt készen.

 

Ezután sikerült valahogy megváltoztatni a véleményét, és így inkább megfordult, hogy a part közelébe irányítsa útját. Óvatosságból 8m-be rövidítettem, mert éreztem hogy nem kezdõvel van dolgom. Már majdnem úgy döntöttem, hogy a vízfelszín közelébe cibálom, de ugyanakkor éreztem hogy halam ismét megfordult, és a nyílt víztükör felé veszi útját. Csakúgy mint az elsõ alkalommal, ismét toldás, aztán valahogy oldalra, le, és hal megint elõttem volt. 

 

Ekkor ismét 8m-be rövidítettem, és elkezdtem halamat fokozatosan a vízfelszín közelébe terelni. Ekkor láttam az elsõ jelet halamról, egy lavórnyi búrvány képében amikor az még csak 1.5m-re  volt a vízfelszín alatt.  Átfutott agyamon egy pillanatra, hogy bármilyen hal is az, amely ilyen mélyrõl is megmozdítja a vízfelszínt, az nem mindennapi. Pár perc után már a fõólmomat is megláttam, amit egy hatalmas száj, és egy még annál is hatalmasabb fej követett. Ekkora halam, még sohasem került merítõ közelébe a rakóssal horgászva, úgyhogy a látványtól is megremegtem egy kicsit. Aztán gyorsan elfelejtettem ezt az érzést, és valahogy megpróbáltam rákoncentráltam a hal fejét a versenyszákba beirányítani.

 

Az elsõ két alkalommal nem, de harmadszorra hál Isten sikerült. Ekkor 2-3-at rázva a merítõ fejen a  haltest felsõ felét a szákba tuszkoltam valahogy, majd lenyúltam megmarkolni a merítõ peremét, és az egészet a partra lendítettem. Bingo!!!

 

 

 

 

 

Fénykép, méretek, majd vissza az elemébe. A hal 99cm hosszú volt, 70 cm legnagyobb kerülettel, és a súlya 15 kg felett. Bátran mondhatom, hogy a felszerelés nagyon jól mûködött, és hihetetlen, hogy az Xtasy Carp bottal, milyen erõvel tudtam a halat irányítani. Ez életem eddigi legnagyobb rakós botos hala, és egy életem végéig felejthetetlen Vasárnap délután. Kívánok a horgásztársaimnak hasonló élményeket.

Ágh  Attila

A ponty a nem mesterséges vizeken, a rakósbottal fogott pontyok kategóriájában világrekord közeli méretû. Az egyeztetés folyamatban.
Papp

GINOP