Pisztrángsügér /Fekete sügér/

Pisztrángsügér (Fekete sügér) Micropterus salmoides Lacépéde Észak-Amerikából került Magyarországra. Főként tógazdaságokban, illetve elvétve, kavicsos – homokos természetes vizekben található. Elszaporítása esetén kavicsbánya tavaink fő ragadozó hala lehetne. Vizeinkben csak elvétve fordul elő. Inkább a vízinövényzet közvetlen közelében tartózkodik, általában vízközt vagy fenék felett valamivel. Teste oldalról lapított, feje és szája rendkívül nagy. A száj felső állású és szeglete túlér a szem hátsó vonalán. Szeme viszonylag kicsi. A hasúszók a mellúszók alatt vannak, mindkét úszó elég kicsi. Kettős hátúszója összenőtt egymással, a tüskés része alacsonyabb, mint a lágy része, hosszuk majdnem azonos. A farokalatti úszó közepesen hosszú, magas, széle lekerekített. A faroknyél hosszú és magas, a farokúszó fejlett, enyhén kimetszett. Pikkelyei aprók, vastagok, erősen ülnek, a fej egy részét és a kopoltyúfedőket is takarják. Háta zöldesbarna, oldalai olajzöldek vagy világoszöldek, aranyos csillogással. A has sárgásfehér. A hát- és a farokúszó sötétzöld, zöldesszürke vagy barnásszürke, a többi úszó sárgás. Az ivadék oldalait később fokozatosan eltűnő szabálytalan fekete foltokból álló sáv díszíti. Ívási ideje márciustól – júniusig tehető. Ivarérettségét 3 éves korában éri el. Természetes körülmények között, a tejes által kavicsos helyen kitúrt fészekbe rakja le 1-10 ezer szem, sárga színű, erősen ragadós, 1,4-1,8 mm átmérőjű ikráit, 16-20 ° C hőmérsékleten. A 6 mm hosszú, már önállóan táplálkozni képes lárvák csapatba verődve, az ivóhely közvetlen körzetében, a hím felügyelete mellett keresik táplálékukat. A fejlődése során az elején még rovarokkal és lárvákkal táplálkozik, de a későbbiek folyamán a kishalakat is előszeretettel fogyasztja. Ivási ideje: március – június Méret és tilalmi korlátozás által nem védett hal.

GINOP