Egy kép ezer szó helyett beszél, avatott és avatatlan szemek számára egyaránt. Én mégis hozzáfűzném a gondolataimat ezekhez a fényképekhez, hátha segítséget nyújt mások számára, észrevenni az apró különbségeket, ahogy mondani szoktuk, az ördög a részletekben rejlik.
A Mária csatorna a Marcali tározóból szállítja a vizet a Balatonba szélessége átlag 30 méter, mélysége 1,80 – 2,20 méterig terjedőleg egyenletes. A verseny helyszínéül szolgáló Újlaki szakaszon maximum 10 centiméteres különbség tapasztalható a pálya teljes hosszán. Idén árpilis utolsó hétvégéjén 91-en mérették meg magukat ezen a versenyen. A partszakasz abszolút ideális horgászati szempontokból, igaz, egyetlen nehezítő körülmény van, ez a műutat szegélyező szalagkorlát. Természetesen közlekedési és biztonságtechnikai szempontból teljesen érthető a jelenléte, ám a rakósbotoknak veszélyforrást jelent. A leleményes horgászok különféle fortélyokkal hidalják át, alakítják előnnyé ez a problémát.
Azt szoktuk mondani, hogy a célig nagyon sok út vezet. Az itteni halbőség teret ad a kísérletezők számára. A verseny célja, hogy a 4 óra időtartam alatt, lehető legtöbb súlyú halat zsákmányoljunk. Az, hogy ki milyen méretű, vagy fajú halból teszi ezt, az mindenkinek egyéni döntése. A sorsolt helyen kell eldönteni, hogy a sok apró vagy a ritkább nagyobb halak fogják-e meghozni a sikert. A víz nem szab határt a technikáknak, van, akinek a rakósbot hozza meg az eredményt, van, akinek a spiccbot, van, akinek a matchbot. Minden technika szóba jöhet, kinek-kinek hite szerint kell eldönteni, miként hajt az eredményre.
Az idei bajnok, Erdei Attila rakósbottal dévérkeszegekre horgászott.
Útban a bajnoki cím felé
A második helyezett Újszászi Ricsi is rakósbottal érte el kiemelkedő eredményét, bár ő már nem kifejezetten dévérkeszegre horgászott, hanem zsákmánya nagy részét karikakeszeg és kárász is tarkította.
A bronzérmet én gyűjtöttem be, halaim dominánsan karikakeszegek voltak, amelyeket rakósbottal és matchbottal zsákmányoltam.
Az eredményes rakósbotozához elengedhetetlen volt a pontos kupakolás
A pálya hosszúságából kifolyólag különböző volt a halak eloszlása is, a kisebb sorszámú helyeken, a Balatonhoz közelebbi részeken rakósboton stabilan volt hal, itt a dévérkeszeg dominált.
Bakó Petike, U14-es világbajnokunk egy szép dévérrel
Az 50-es sorszámú helyektől kezdett bonyolódni a helyzet, itt már vegyesen volt dévér, karika, kárász, és egyre többször kapta el a betett horgot a sneci is. Erre már váltogatni kellett a technikákat, hogy valaki eredményes legyen. 80-tól felfelé pedig kifejezetten nehéz volt a halfogás. Ezen a szakaszon kevesebb hal volt, töredéke a pálya elejéhez képest. Mutatja ezt az is, hogy itt az első fordulóban 4 kg-al már szektort lehetett nyerni. Mintha két különböző vízen ültek volna a szektor egyesek, hiszen a pálya elején 17-18 kilóval kellett nyerni, a pálya végén pedig az 5 kg már kiemelkedőnek számított.
Haleloszlásban a második forduló sem hozott változást, bár technikában némileg változott a helyzet. A nap abszolút egyesét 18 kg 61 dkg súllyal Mike József karikakeszegekkel egy 10 méteres spiccbottal prezentálta. Embert próbáló, látványos, és mindenképpen eredményes technikát mutatott be. Feltételezhetően a visszaengedett halak rémültsége és a pálya egész napos nyüstölése okán a halak a túlparti zónába vonultak át. Ezt a tényt felismerve sokan matchbottal kerestük a karikakeszeget, de felkészültségben Mike Józsi előttünk állt, hiszen a spiccbot kétszer olyan gyors tudott lenni, mint a legügyesebb matchbotozó.
Említés érdemel még kétszeres egyéni világbajnokunk Walter Tamás egyéni techinkája, aki rakósbottal, egy kilendítős szerelékkel ám csúszóúszóval oldotta meg a túlparti horgászatot, egy szektor hármas erejéig, ami egy 15 fősz szektort figyelembe véve kiemelkedő eredménynek számít.
Sok gondolkodást igénylő igazi taktikai csata alakult ki mindenhol. A célhalakat nem csak techinkával, például a dévérkeszeget összehúzott ólmozással, lassan vezetett csalival lehetett szelektálni, hanem a horogra való tűzet sem volt mindegy. Mint mindig, rakósboton most is a szúnyoglárva volt a domináns csali, ezt előszeretettel ette meg minden hal, dévér is, karika is.
Gyulánszky Niki szúnyoggal fogott dévére
Aki nagyobb testű halat szeretett volna fogni és bereszkírozta, hogy esetleg várni kell rá az gilisztát tűzött a horogra, nem is eredménytelenül.
A nagymennyiségű karikakeszeget viszont 4-5 szem csontival lehetett a leggyorsabban horogra csalni. Mindent összevetve egy külső szemlélő számára egy cirkuszi zsibvásárt idéző kavalkád volt látható. Az eredményességet a lehetőségek kiaknázása adta meg. A halbőséget pedig mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a két fordulóban tonnányi halat fogott a 91 résztvevő.
Gazdag díjazás
Egyedi és szép trófeák
A szektor egyesért járó kupák
Díjazottak
Gyulai Ferenc
Fotó: Futó Márton
