A verseny 2 ponttal nyerte a pápai illetõségû Kiss Robi, õ sokat horgászik ezen a vizen, nagyon jól ismerte, tudta mit kell csinálnia. Rakósboton fogta mindkét fordulóban a halat. Érdekességként, hogy mennyi szerencse is kell ehhez a dologhoz: Robi az 50-es hely környékén ülhetett, és a második fordulóban ugyan oda ült vissza. Mindezt úgy, hogy az egyes helytõl indultak a sorsolásnál, haladtak a nagy számok felé, sorban mindenki húzott, és amikor hozzá értek, õ ott azon a helyen állva kihúzta ugyan azt a számot. Hiába, no, jó horgásznak szerencse is kell, ettõl függetlenül két gyönyörû egyest horgászott róla, amihez csak gratulálni tudok.
A hétvégén 3 db 13 fõs, és egy 14 fõs szektort jelöltek ki. Én mindkét fordulóban a 14 fõs ?C" szektorban ültem. Két kettest csináltam, érdekessége, hogy ugyan arról a helyrõl, a 43-asról vertek meg. Az elsõ fordulóban a 42-esen ültem, ott a Zsíros Bandi bácsi kerekedett felém, fogott két bónusz dévért a kárászok között, amik önmagukban voltak kb. 2 kg. De hát, nem megmagyarázni akarom, hiszen az Öregnek azt a halat meg kellett fognia, és meg is fogta, nagyon ügyes volt. A második fordulóban pedig a Bajcsi Andris vert meg a 43-as helyrõl, ekkor én a 39-es helyen horgásztam. Az a hely mindkét fordulóban kifelyezetten jól adta rakósboton a halat. Ettõl függetlenül két nagyon jó horgász ült rajta, és megoldották a feladatot.
Nekem mindkét fordulóban a matchbot adta jól a kárászokat. Az edzésen lemértük, 8 dkg volt az átlagsúlya a halaknak, ekkora kárászokra kellett horgászni 25 méteres távolságra, vízközt. 12 grammos úszót és 0,5 gramm hasznos terhelést használtam. Ebbõl sikerült az elsõ fordulóban 8 kg 92 dekát fognom. Úgy, hogy a horgászatnak olyan 60-70%-át matchbotoztam, az elején még rakóztam. A második fordulóban már csak 10%-nyi idõt szántam rakózásra, a többit végig matchbotoztam. Nagyon kemény munka volt, rengeteg sok dobással, halhúzással, fárasztással.
Szinte még soha nem állt össze ennyire a peca, tökéletesen mûködött minden.
Fordulónként 4 kg Xtasy Carp VIP-et kevertem, amit úgy nedvesítettem meg, hogy ha erõsen megnyomom akkor lemegy a fenékre, lágyan nyomva viszont vízközött bontott, és még tudott vinni magával viszonylag nagymennyiségû csontkukacot. Amint a víz tetején puffant a gombóc, azonnal esett szét, szórta ki magából a csontit, és gyakorlatilag hegyekben állt rajta a kárász.
.
Tényleg szinte tökéletes volt minden, az új úszóról csak dicshimnuszokat tudok zengeni. Nagyon jól jelezte minden kis mozdulatát a halaknak, jól reagált az emelésre, gyorsan tudták elhúzni a halak, tényleg minden nagyon-nagyon jól mûködött.
.
A Blue-ról sokkal kevesebb hal pattant el, mint másoknak, láttam, hogy ez többeknek komoly probléma volt. Az elején én is nehezen döntöttem el, hogy melyik horoggal horgásszak, sok hal elpattant, aztán felraktam az áltad figyelmembe ajánlott 311-es Preston horgot, 14-es méretben, 3 szem csontival tökéletesen akasztotta a halakat. Valószínûleg azért is lehetett, mert ez egy könnyû horog, sokkal biztonságosabbnak tarthatták a halak, nem féltek fölvenni, és a mégis viszonylag nagyobb mérete miatt könnyen, nagy felületen akadt a halak szájába, nem pattant ki. Ezt a viszonylag nagy horgot 11-es elõkére kötöttem fel, így a halakat nem zavarta az elõke vastagsága. Mindent összevetve, tényleg most összeállt a kép. Úgy, ahhogy annak máskor is össze kellene. Ferenc József sokat emlegetett idézete szerint: ?Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve". Remélem máskor is lesz ilyen.
Szia
