Az első tavaszi horgászatom.

 A hideg hónapokban kellően ráhangolódtam, horgász cikkeket olvasva, hogy miként is kezdjem az új évem, persze horgászati szempontból. Így természetesen a rakós-bot mellett döntöttem. Mivel a télen szerencsére jogosítvány birtoklására szereztem jogosultságot, így ez csak könnyebbé tette a dolgom, természetesen a biciklivel való, kevés motyós horgászatot sem vetem el, de az ember egy lusta lény, így joga van kihasználni az adott lehetőségeket. Mint mindig most is a Tisza-tavon vetettem be a zsinórom az év első pecájára.
 
 
Az engedély váltás után a partra siettem és meghintettem a meghorgászandó horgász területem egy fél kiló főtt maggal, így délután a napsütésben teli reményekkel indultam pecázni.
 
 
Az etetőanyagról szólnék pár szót. Másfél kilogramm Economic, alap kaját kevertem a top mix cégtől, egy fél kiló földdel és édes jellegű poraromával, illetve egy fél marék apró pellettel. A második vizezés és áttörés után spricnivel további vizet adtam a szemcséknek, így viszonylag elég ragacsosra kevertem az etetőt. A halkaja színe nagyon fontos volt a horgászatomon, mivel a víz rendkívül hideg még, így az aljzat színének az árnyalataival etetek, hogy a hal semmi feltűnőt se vegyen észre, de viszont a neki szánt kalória bombát megtalálja.
 
 
A vízpartra kiéréskor elég nagy szél kerekedett és a vízfelszínen sziesztázó snecik keltették fel a figyelmem. A Tisza-tavon a tavaszi áradás elkerülése érdekében a vízszintet leviszik a minimumra ősszel, így sok hely elérhető lesz, már akinek ahhoz van felszerelése. Én egy 11 méteres rakóssal hiába ülnék ki az iszapra, ha 10-11 méterre 20-25 centis víz fogadna, amiben nem lelném az örömömet túlzottan. Sokaktól hallottam, hogy még a keszegnek nincs itt az ideje, de én kitartó leszek, halat szeretnék látni a zsinór végén. A nyári vízszint körülbelül áprilisban lesz elérhető.
 
 
 
A stégről gyönyörű látvány kísérte végig a horgászatom. A 16-17 fokos időben egy kis széllel megfűszerezve nagyon kényelmes pecát biztosított. A 11 méteres bottal 3 tagos topsettel dolgoztam,   az egyik top setbe 1,6mm-s kék tömör gumi volt fűzve a preston cégtől, illetve a pontyosba 2,1mm-s csőgumi. A főzsinór 0,16mm és 0,14mm volt.
 
 
A horgászat megkezdése előtt feneket mértem, illetve a top seten megjelöltem egy zsinórjelölő segítségével az úszó helyzetét, hogy ehhez viszonyíthassak. Úszóból carbon szárral rendelkezö, balsafa testű, csepp alakút választottam, méghozzá 1,5 és 2 grammos változatokban. Erre két okból is szükség volt. Az egyik, hogy a rengeteg sneci miatt az összehúzott, nagyobb teherbírású úszót kevésbé kapja el a sneci, de erre úgy is volt péda a horgászat folyamán többször, hogy egészen lekövette a sneci a csalit 3 méteren keresztül. A másik ok a szél volt mert időnként úgy feltámadt,hogy még a botba is rendesen belekapaszkodott. Az alapozó etetést 10-12 darab egykezes gombóc adta, amiket sikerült szinte pontosan az úszóm elé dobnom.
 
 
 
Egy kis, azaz nagyon nagy segítség lehet a szerelékeket és a horgokat horgászat előtt megkötni, kisúlyozni, mert ez sok időt elrabolhat az horgászatunkból. A horgászatot 1 szem piros csontival kezdtem egy 18-as piros horgon, de hamar rájöttem, hogy nincs szükség lassú süllyedésre a csontit nézve, mivel egyből elvitte egy sneci a horgom. Így hamar összehúztam az ólmozást. Reménykedve kémleltem az úszóm, hátha elmerül, vagy netán történik vele valami. Egy pár perc után megérkezett az elő keszeg, amiből némi önbizalomra tettem szert. Gyors csali csere után rögtön toltam a helyére a horgom. A halak kapókedve nagyon jó volt, legtöbbször feltolós kapásaim voltak és nem nagyon volt hal vesztésem, maximum csak sneci, amit nem bántam.
 
 
 
 
A szép kis keszeg után egy gombóc etetőanyag következett a ráetetés nélkülözhetetlensége miatt. A kis keszegem feltolós kapással jelentkezett, ami jelezte,hogy kicsit magasabb vízrétegben tartózkodnak, így az úszón állítottam egy pár centit. A dupla csonti kombináció egy nem kívánatos halat adott, ami nem volt más, mint a törpeharcsa. Tudni kell róla, hogy nem tűr meg más fajt maga mellett és a más fajok csipkedése mellett a védett és hasznos fajok ikráit előszeretettel fogyasztja. A másik kártékony oka, hogy a vékony előkét nagyon könnyen elrágja a sok apró fogával.
 
 
Nagyon könnyen ki lehet egyébként küszöbölni a törpéket, mégpedig a földdel! A törpeharcsa sebezhetőnek érzi magát a föld által okozott felhőben, ellentétben a keszeg félékkel.
A mai napon nem túl sok halat zsákmányoltam, de véleményem szerint ez akkor is egy nagyon szép teríték a hideg, tavaszi Tiszától.
 
 
Fogtam 2 szép vörösszárnyút, 2 szép dévért és e mellett 1-2 törpeharcsát és rengeteg apró halat. Egy kis odafigyeléssel nagyon szép versenypályát lehetne kiépíteni véleményem szerint a Tisza-tavon és többnél több horgász próbálhatná ki ezt a szép és naturális vízterületet verseny körülmények közt is. Várom,hogy újra több és több élményről számolhassak be nektek. Köszönöm ismét a lehetőséget!!
 
 
 Írta: Balogh Albert
Fotó: Árvai Ádám

GINOP