Mai jövetelemnek is kettõs célja volt. Egyrészt a PRESTON 9,50-es rövid rakósát akartam kipróbálni, másrészt pedig egy új etetõt.
Ezen a vízen ritkán találkoznak a halak halas jellegû etetõvel, ezért érdekelt, vajon mit szólnak hozzá.
Az etetõ érdekessége, hogy nagyon pontosan be lehet hozzá állítani a vízmennyiséget. 1 liternyi etetõhöz pontosan fél liter víz kell. Ezt egyszerre hozzá kell önteni, megkeverni és 20 percet állni hagyni. Ennyi!
Kiváló minõségû, gyorsan bomló etetõt kapunk, mely, ha megóvjuk a kiszáradástól, nem igényel további törõdést. Egyaránt használható etetõkosárba és alapozó etetésnek is.
A keverési útmutató: két rész etetõ, egy rész víz.
Az eredmény pedig egy használatra kész, magas minõségû etetõanyag.
A ládámat felállítottam, de inkább csak azért, hogy a felszerelést be tudjam mutatni. Horgászhelyet kicsit arrébb, akadósabb helyen választottam, de ott nem akartam dobogni, nem akartam a halakat elriasztani.
Rövid rakóst használtam a PRESTON IGNITION Carp 9,50-es rakósbotját. 570 gr a súlya, nagyon karcsú és, mint késõbb kiderült, nagyon erõs. A cég szerint akár spiccbotnak is használható.
PRESTON IGNITION Carp
A paszta úszók újabb verziója is az elõzõ napokban készült el. Nagyon erõsek, strapabíróak lettek. Részben ezért is választottam az akadós terepet. Ha a bokorba, ágak közé beugró halat kibírja, akkor mindent kibír.
A Paste Float újabb generációja.
Természetesen most is a PRESTON Pulla Bunggal szerelt top szetet használtam.
A pulla bung nagyon hasznos eszköz a rakósbotos horgászatnál.
Ez a merítõfej is hasznos eszköz, hiszen elég nagy és erõs akár a 6-8 kilós pontyok szákolásához is. Továbbá csomómentes, gumival bevont hálója nem sérti meg a halakat.
Pontyozáshoz a merítõnyélnek is erõsnek kell lennie. Ennek tökéletesen megfelel a VECTOR rakós merítõnyél.
A csatorna azon a részen ahol horgásztam olyan keskeny, hogy a kilenc és feles rakós szépen átér a túloldali bokrok alá. A nagy szárazságnak ?köszönhetõen" a víz is nagyon alacsony volt, így sok, korábban víz alatti tuskó, akadó is kilátszott.
A csatorna ezen a szakaszon elég keskeny.
A rakósbottal éppen átértem a túloldali bokrok alá és a botot sem kellett tartanom, mert azt a kiálló tuskóra fel tudtam támasztani.
Három helyet is megetettem apró gombócokkal, hogy ne riasszam az esetlegesen ott tartózkodó halakat, majd a csalitüskére két szem erjesztett kukoricát tûzve a szerelékemet a túloldali bokor alá helyeztem.
Nem kis meglepetésemre az elsõ halra sem kellett 5 percnél tovább várakozni. A két kiló körüli amur biztosan a bokor alatt lakott és csak arra várt, hogy a elé tegyem a csalit. A bottal és a 15-ös méretû gumival (PR36/12-es horog, 8-as fonott elõke, 23-as fõzsinór) viszonylag könnyen húztam el a bokortól.
Elsõ halam egy kettõ kiló körüli amur volt.
Akkora, mint egy nagyobb domolykó.
Folytattam a horgászatot és a halfogást. A végeredmény 15 db amur és 3 db ponty volt. Folyamatosan, halanként váltogattam a horgászhelyem. Mindhárom megetetett hely egyformán adta a halat. Amikor fogtam egyet, átmentem a másik helyre és így tovább. Hogy mitõl volt ott annyi hal? Valószínû a túloldali bokrok alatt laktak és az etetõanyag vonzotta ki õket onnét.
A rakósbot nagyon jól vizsgázott, mindent kibírt, amit egy rakósnak nem feltétlenül kellett volna kibírnia. A horgászatot azzal az úszóval fejeztem be, amivel elkezdtem, pedig több halam is áthúzta a bokrok alatt.
A három legnagyobb halat egy fotó erejéig eltettem, hogy aztán szabadon távozhassanak.
Három legnagyobb halam fentrõl lefelé: amur 3 kg, nyurga 2,5 kg, tõponty 2 kg.
Igazából az etetõre voltam a legkíváncsibb. Már használtam, versenyt is nyertem vele, de ez még kevés, még sok teszt van hátra, hogy a polcokra kerüljön. Most, hogy a vadvízi próbán is hozott (legalább is nem riasztott) halat, bizakodva várom teszthorgászaink véleményeit is.
Papp József
