Kissé hideg, szeles, kellemetlen májusi napon érkeztem a tóhoz. Délután lévén csak terepszemlét tartottam, a horgászatot másnapra terveztem. A hegyek, dombok közt, szép környezetben megbúvó 2,5 hektáros tó szemet gyönyörködtetõ látvány. Idelátszik a Mátra, a Kékestetõ.
A tó a Google térképérõl.
A pesti ember másnapra jobb idõt jósolt, amibõl annyi lett, hogy a szél elállt, de idõnként csendes esõ esett. A tó hosszúkás alakú, a középtáján foglaltam helyet. A tulajdonos elmondása szerint a vízmélység 2,5 méter körüli, de van a tónak olyan része, ahol négy és feles víz is van. Ezt a részt szerettem volna elkerülni, de pont beleültem.
A tó 650 m hosszú és 40-50 m széles.
Az egyik végén egy sziget van, ahol a halõrház található.
A tó középsõ részén kezdtem horgászni.
Ismeretlen víz lévén hagyományos etetõt kevertem. Tapasztalatom, ahol a halak nem ismerik a halas jellegû etetõket, mert nem, vagy csak kevesen használják azokat, a hagyományos jobban mûködik. Ennek megfelelõen a Winner széria Big One etetõjébõl kevertem egy fél zacskónyit. Nem akartam többet, mert a szándékom az volt, hogy elõször megpróbáljak kapást kicsikarni a halakból, majd átváltani a halas etetõre és horogpasztára. A horgászathoz szakáll nélküli horgot használtam a Preston PR 38 szériájából.
A Big One mindig sikeres, ha nem kell a halas etetõ.
Nagyszemcsés, sárga színû etetõ, faeper ízesítéssel.
Alapnak még egy kevés Ponty-Mix is került. Csalinak pedig két szem kukoricát tûztem fel a csalitüskére.
A horogcsali két szem kukorica volt.
Horgászhelyemen a vízmélység 4,5 méter körüli volt, így elõször nem sok reményt fûztem a halakhoz. Tavasz volt, a mély víz valószínû hideg is volt, azt gondoltam a pontyok inkább a sekélyebb, melegebb vizeket részesítik majd elõnyben. Azonban nem így történt, mert nemsokára megakasztottam az elsõ halat, egy jó kettes ponty személyében.
Elsõ halam a mély vízbõl.
Igazi ?élõhal" színû, aranysárga, narancspiros úszókkal.
Abszolút sértetlen úszók, melyek nem láttak még damilos merítõt.
És a szája is sértetlen, melyben ott a csalitüskén a két szem kukorica.
Három halat fogtam ezen a helyen, majd tervemnek megfelelõen 10-12 méterrel arrébb költöztem, mert más etetõt és csalit akartam próbálni és nem akartam, hogy a korábbi etetés bezavarjon. Meglepetésemre itt a vízmélység már csak 2,5 méter körül volt, mely még kellemes a pasztás horgászathoz. A bothossz is elég volt 11 méterben, így az új helyen folytattam a horgászatot.
Kedvenc ?fegyverem" a VECTOR rakós.
A Carp Specimen etetõbõl kevertem fél zacskónyit és ezt tettem rá a Ponty-Mixre, majd néhány gombóc pasztát is rátettem az etetésre. A bizonyosság kedvéért kukoricával kezdtem a horgászatot. Kis idõ múlva meg is jött az elsõ ponty. Azután pedig semmi, pedig a hal ott volt az etetésen. Túrások és buborékok jelezték a pontyok jelenlétét.
Elérkezettnek láttam az idõt, hogy pasztára váltsak. Kétfélét kevertem, egy Green Betaint, fûszeres-húsos ponty aromával és egy natúr pasztát. Mindkettõt puhára készítettem, mert tapasztalatom, hogy a ponty szívesebben veszi fel a puha, lágy pasztát. Ha sok hal van az etetésen, akkor jobb, ha gyorsan oldódik, mert a kapások is gyakoribbak lesznek. Ha kevesebb, nagyobb, óvatosabb hal várható, akkor jobb egy kicsit lassabb oldódásúra készíteni a pasztát, hogy a halnak legyen ideje ?megfilózni", hogy megegye, vagy ne egye.
A lágy pasztával csalizott horgot pasztacsészével tettem be.
A halak nem sokat várattak magukra. 5-7 perces kapássûrûséget tudtam elérni. Egymás után fogtam a 1-2,5 kg közötti pontyokat. A halak mérete miatt ?csak" diónyi pasztagombócokat tettem a horogra.
Egymás után jöttek a 1-2,5 kg közti pontyok.
Idõnként befigyelt egy-egy cigányponty is.
Mintegy három órát töltöttem el a pasztával ez idõ alatt sok pontyot sikerült fognom. A paszta itt is bizonyította, hogy igazi sikercsali.
Horgászatom eredménye.
A paszta itt is bizonyította, hogy igazi sikercsali.
Összegzésül pedig néhány mondatban:
Szép, vendégszeretõ helyen horgásztam. A tavon elõttem gyakorlatilag nem horgászott senki, ezért a halak számára ismeretlen volt ez a mûfaj. A pontyok génjeiben biztosan benne van, hogy a kukorica jó nekik, ezért ezzel a csalival és a hagyományos etetõvel nem volt probléma, a várt eredményt hozták.
Amiért azonban ezt a sok kilométert megtettem, a halas etetõ és a paszta szûz vízen szûz halakra ?fejezet" volt. Ez is jól, sõt nagyon jól mûködött. Sõt, nem kis meglepetésemre a fûszeres-húsos aromával kevert paszta is adott halat, tehát a pontyok ezt az ízvilágot is szeretik, még ha elõtte soha sem találkoztak is vele. Bár én is vagyok így néha, amikor új ételekkel találkozok, hogy némelyik határozottan ízlik.
Ezzel a horgászattal tapasztalataim ismét bõvültek és még bátrabban merem ajánlani a pasztát. Igaz, hogy még csak rakósra, de már vannak tapasztalataim match és feeder boton is, melyek az elkövetkezendõkben kerülnek majd megosztásra.
Végezetül pedig a pergetõknek is ajánlom ezt a tavat, mert ritka szép a csukaállománya. Nem ritkák a 90 cm fölötti tigrisek.
Mielõtt eljöttünk, azért beletekintettünk a tó csukaállományába is.
A tó és a halak méretei miatt a legyezõs csukázás is jól ?jövedelmezhet".
Papp József
