Próbáltam kishalas, finom matchbotozásra, vékony zsinórral, próbáltam vastag zsinórral, nagyhalakra, mindenhol tökéletesen teljesített. Egészen egyszerûen mindig, minden esetben jól mûködött.
Alul is...
Nekem mániám, hogy ha kezembe veszek egy úszót, azt azonnal átalakítom, vagy megigazgatom, úgy, hogy az én szám ízének megfeleljen. Ez az az úszó, amivel az égvilágon semmit nem kellett csinálnom. Csak a lamellákkal variálok. Nem ragasztgatom a tövét, nem kell kiigazgatni, nem ázik be, nem kell újraragasztani, nincs sérülési felület. Hosszú idõ, sok munka volt benne, de én úgy vélem, hogy megérte a befektetett munkát. Bárki, akinek a kezébe kerül, forgatja, nézegeti, de nem talál benne hibát. A lakkozása tökéletes, jól illeszkedik a szár az úszótestben, jól van beragasztva az antenna-adapter, minden jó.
... felül is hibátlan.
Kérdezhetnénk, hogy a Carsten után miért kellett még egy hasonló úszót gyártani? Hiszen a Carsten is tökéletesen kielégített minden igényünket, és ráadásul még wolfram súlyokkal is készült. Ám el kell mondjam, hogy jóval karcsúbb a szár, mint a Carstennél, és ebbõl következõen sokkal finomabb, érzékenyebb is a Carbon Fine Match. Kifejezetten dévérezésre lett tervezve, de mindenféle terhelést jól viselt.
A lényege az, hogy a karcsú szár, még áramló, folyó vízben is a legkisebb felületet nyújtja a felsõ vízáramlatoknak, így nem fordul elõ, hogy elsodródva álkapások keletkeznek. Ha carbon szálas antennát teszünk bele, akkor már a 8-as ólom is lehet jelzõ, hiszen tökéletesen kiemeli, és nagyon jól mutatja a kapást.
A Carsten és a Carbon Fine Match.
Az eredeti, bolti felállásban úgy van felpakolva lamellákkal, hogy 1 db 6-os ólmot, és egy, szintén 6-os ólom méretének megfelelõ forgókapcsot bír el, tehát a dobozból kivéve a hasznos terhelés 2 db 6-os ólom. Ennyire kicsike hasznos terheléssel ritkán horgászunk, tehát pozitívum, hogy a lemallákból lefelé kell szedni, nem pedig fölpakolni. Ezzel nagyon-nagy lesz a variációs lehetõség.
8-as, 10-es, 12-es, 14-es méretben került forgalomba. A 14-es úszóval, 15-ös fõzsinórral tudtam dobni fixen 60 métert, az eredeti két 6-os ólomnyi hasznos terheléssel. Úgy gondolom, hogy ez, egy 14 grammos úszótól nagyon szép teljesítmény.
Nyílegyenesen repül, soha nincs bekóválygás, és vizet éréskor sem akad föl az úszószárra a zsinór. Hosszában, méretében tökéletesen megegyezik a Carstennel, amelynek a dobástávolsága talán még nagyobb, ott a wolframsúlyok miatt rövidebb az önsúlyos úszó önsúlyának hossza, közelebb kerül a testhez az úszó súlypontja, és ezáltal valószínûleg távolabb repülhet.
Az én horgászatomhoz tökéletesen megfelel a Fine Match is, hiszen csak ritkán horgászom ilyen méretû úszókkal 50 méter körüli távolságra.
Az egyik tesztvíz, a Domonyvölgyi tó.
A tesztidõszak alatt három hétvégén 4 matchbotos pecát tudtam véghezvinni. Ebbõl a Jegespontyon, és az utána következõ két versenyen a három fordulóból horgásztam 5 pontot, és fogtam közel 200 kg halat, 1 db Carbon Fine Matchel, 14-es méretben.
Úgy gondolom, hogy ennél jobb vizsga nem kellhet egy úszónak. Adalékként elmesélném még, hogy a negyedik horgászat a Domonyvölgyi tavon történt, 10-30 dekás dévérekre, és 3 órai idõtartam alatt sikerült a képen látható mennyiségû halat fognom, úgy, hogy 1 db 8-as jelzõólom volt az, amelyik mutatta az emeléseket.
A 3 órás teszt eredménye.
Tökéletesen megfelel az apró, és a nagyhal horgászatára is. Kicsit szomorkodom, hogy mostantól nem csak nekem lesz ilyen, de hát, tudjuk azt, hogy a horgásztatban, és a horgászversenyzésben, a halak tartózkodási helye nagyban befolyásolja az eredményünket. Eddig is elõfordult, hogy megvertek a saját úszóinkkal, valószínûleg ezután is elõ fog fordulni. Nekem csak pozitív élmény az, hogy ha leülök egy vízpartra, körülnézek és nagy többségében Top Mix waglerekkel horgásznak az emberek.
Viszlát, halacskák !
Gyulai Ferenc
