Rakósbottal fagypont alatt

Az egyik ilyen alapvető probléma az, hogy nem megfelelően rakjuk le a görgőt, és ezáltal a hidegben elpattan a bot ha kicsit odakoppintjuk, odaütjük, ilyenkor azért kicsit érzékenyebbek, bár a carbon nem kifejezetten fázós anyag, és csak maga a hideg miatt nem is pattan el, csak amikor azt a hibát elkövetjük, hogy odaütjük a görgőhöz, ilyenkor egy kicsit közelebb érdemes rakni magunkhoz, hogy pontosabban rá tudjuk helyezni. Ezzel azt is elérjük, hogy nincs olyan nagy fesztávolság a tartó kéz, és a görgő között, így könnyebb pontosan elhelyezni.

 

 

Másik hiba szokott lenni, hogy a botból a gumi beleszalad a vízbe, illetve a bot spiccét beleteszik a vízbe, ezáltal a spicc-csőbe befolyó víz megfagy, e miatt a gumi nem csúszik ki, csak 20-30 centit, és csak az a kevéske gumi dolgozik. Ha befagyott a gumi, akkor gyakorlatilag nem üzemképes, és elveszítjük a halainkat, hiszen sokkal könnyebben elpattan.

 

 

 

 

 

Egyébként a téli horgászatoknál (is) bátran lehet vékony felszerelést használni, 10/8-at, vagy akár 8/8-at, de lemehetünk akár 7-es előkéig is, hiszen a halak nem a nyári kondíciójukban vannak, ilyenkor jól lehet gyakorolni, hogy milyen fárasztási technikákkal lehet megfogni akár a nagyobb testű halakat is.

A jég befagyásnak az ellenszere – azonkívül, hogy igyekszünk a botspiccet nem beledugni a vízbe, illetve a gumit sem beleereszteni amikor a halak fárasztását végezzük, mert ugye ha a vízbe beleszalad a gumi az ugyan úgy vizes lesz, és a spiccbe ugyan úgy felhordja vizet, és szépen lassan eltömíti a jégkása a spiccet. Erre az egyik megoldás ugye az, ha nem lesz vizes a felszerelés, a másik megoldás, viszonylag új keletű, hogy jégoldóval fújják be a spicc belsejét, ez viszonylag hosszabb ideig, általában az egész horgászat idejéig kitart. Ezáltal nem fagy be a spicc. A jégoldó nem károsítja a bot anyagát, a gumit – tapasztalataink szerint - nem bántja, de ha esetleg mégis kárt tenne benne akkor is csak néhány száz forintos kár éri az embert egy télen keresztül. Azt gondolom, hogy a horgászat élménye mellett, elhanyagolható tétel.

 

 

 

Érdemes odafigyelni, hogy a hideg horgászatoknál gyakorlatilag minden megfagy. Akármennyire is nem szeretnénk. Nagyon kell figyelni a merítőháló fejre, amelyik ha megfagyott, akkor könnyen törik. Ezt úgy tudjuk megakadályozni, hogy a merítést követően kitesszük úgy ahogy szeretnénk, hogy álljon (formára fagyasztjuk), illetőleg ha összegyűrődött, és úgy fagyott meg érdemes már a fárasztás közben, még a merítés előtt beletenni a vízbe, így viszonylag gyorsan felolvad, és máris a fagyott zsákból egy háló lesz amit tudunk alkalmazni merítés céljából.

 

 

 

Természetesen nem csak a merítőfej, hanem a haltartó is hajlamos a megfagyásra. Érdemes magunkkal vinni egy nejlonszatyrot, hogy ha hazafelé indulunk akkor belerakni ebbe a nejlonszatyorba vagy táskába a haltartót és a kocsiban úgy elhelyezni, hogy amikor elkezd kiolvadni akkor ne folyjék szerteszét a víz. Ez is egy kellemetlen probléma szokott lenni a téli horgászatok alkalmaival.

 

 

Mint minden téli horgászatnál, itt is nagyon fontos, és nagyon oda kell rá figyelni, hogy legyen az embernél kéztörlőrongy. Meghatározhatja a horgászat kimenetelét az ,hogy szárazzá tudjuk-e törölni a hal megfogása után a kezünket, vagy sem, hiszen a megfagyó kézzel sem csalizni, sem horgászni nem fogunk tudni tovább. Hatalmas jelentősége van a kéztörlő rongynak.

 

 

Probléma szokott még lenni, hogy a csalit nem tudjuk megfelelően kezelni, illetve nagy hidegekben megfagy a csontkukac, meg a pinki, és egyszerűen nem tudjuk a horogra tűzni. Ennek van néhány trükkje amit alkalmazunk, az egyik, hogy egy jól záródó dobozban be szoktuk tenni ruházatunk két rétege közé, így ott viszonylag melegben van, és abból lehet csalizni. A másik az egy hőtároló kis táskácska aminek az aljába be lehet helyezni a melegítő patront amit meg kell törni, össze kell gyűrni, és akkor meleget bocsájt ki, néhány órán keresztül. Ez a patron forgalomban van újratölthető illetve egyszer használatos verzióban is. Ezt betesszük a csonti doboz alá, és ezáltal állandóan mozgó csalink van, aminek az a jelentősége, hogy ugyan kint fagy van, meg mínusz, de vízben lent 2-3 méteren, a fenék közelében biztosan plusz fokos a víz ami azt jelenti, hogy néhány percig még biztosan mozogni fog a csali a horgunkon, és a mozgó csalinak én nagy jelentőséget tulajdonítok.

 

 

 

 

Mivel rakósbotozásról beszélünk természetesnek tűnik az, hogy ládáról horgászunk, érdemes úgy készülni a horgászatra, hogy minden kiegészítőt és eszközt a ládára kell szerelni, hiszen körülöttünk a föld, talaj is meg van fagyva, és semmi sem leszúrható. Tehát ernyőtartó, száktartó, bottartó, mindenféle tartó amit egyéb esetekkor elképzelhető, hogy leszúrva alkalmazunk azt most úgy kell készülni, hogy mindent a ládára kell felszerelni, mert nagy valószínűség szerint nem fogjuk tudni leszúrni.

Télen ha etetőanyagot keverünk, azon felül hogy mindenképpen egy sötét árnyalatú, akár fekete etetőanyagot keverünk, hogy minél kevésbé üssön el a fenék színétől, természetes legyen, és a halak ne ijedjenek meg tőle a rettentően tiszta vízben, ezen felül nagyon fontos az, hogy a téli horgászatoknál kis mennyiséget alkalmazunk, és ezt a kis mennyiséget lehetőleg nagyon pontosan tegyük oda, ahová horgászni kívánunk. Azért fontos ez, mert a nagymennyiségű etetőanyaggal szinte azonnal elzavarjuk még a környéken kószáló halakat is, egyszerűen nem igényli, főleg nem az aromás, nagyon illatozó anyagokat. hiszen abszolút természetellenes ezekben az időkben az illatfelhő.

Az etetést egyébként érdemes egyszerre elvégezni, még ezt a kevés, néhány gombócos etetést is. Több okból kifolyólag. Az egyik az, hogy így csak egyszer zavarjuk meg a halakat, és bízunk abban, hogy rövid idő alatt odatalálnak az etetésünkre, és akkor már nem kellene a fejükre dobálni újabb gombócokat, hiszen akkor odébbállnak. A másik ok, hogy ha túlságosan nedves az etetőanyag akkor belefagyhat az edénybe, és később már nem lehet gombóccá összegyúrni, illetőleg nem jutunk hozzá. A harmadik ok pedig az, hogy az átnedvesedett etetőanyagszemcsék jégkristályossá válnak és egész egyszerűen fennmaradnak a víz tetején, még akkor is ha gombóccá gyúrtuk össze, olyan lesz, mint egy hógolyó, amit ugyan be tudunk tenni, össze tudunk gyúrni és bejuttatunk a vízbe, de nem egyértelmű, hogy hol ér feneket, hiszen a víz tetején fennmarad, és elúszhat.

Elhelyezkedésnél figyelni kell arra, hogy rettentő stabilan rakjuk le a ládát. Hiszen ha főleg sziklákon, köveken, vagy stégeken amik vizesek, illetve fagyottak, könnyen elcsúszik a láda lába, és komoly baleseteket lehet szenvedni. Mind személyi sérülésben, mind az anyagi kár lehet jelentős egy-egy ládával való elesésben, a bot sérülhet, a merítő sérülhet, és még sorolhatnám.

Bár nem kifejezetten a rakósbotos horgászatnak a témaköre, de azért kitérnék némileg az öltözködésre, minden esetben rétegesen, több ruhadarabból öltözzünk föl, hiszen a ruhadarabok között lévő megrekedt meleg levegő az ami melegen tart minket, erre nagyon oda kell figyelni, illetőleg arra, hogy legyen nálunk tartalék ruha, szinte mindenből, hogy ha bevizesedik, átnedvesedik valamilyen okból kifolyólag ne kelljen abbahagyni a horgászatot és elmenni haza, hanem tudjunk átöltözni vagy ha annyira hideg van akkor még fölvenni ruhát. Nagyon fontos lehet hidegben a kesztyűnek a viselete. Többféle jó minőségű kesztyűgyártó van, úgy gondolom, hogy a téli horgászatoknak a legmegfelelőbbje nem márkafüggő, hanem sokkal inkább anyagfüggő, és ez az anyag, a neoprén, ami egyszer átmelegszik az ember kezén, és tartja a hőt.