6 órakor indultunk, hogy a 7 órai nyitásra megérkezzünk. A reggel nagyon csípõs volt. A hõmérõ is csak 6 fokot mutatott. Nincs mese, lassacskán itt az õsz. Megérkezésünkkor napijegyváltás és gyors felszerelés behordás. Mondanom se kell, mindjárt nem fáztunk. Ládabeállítás, botösszerakás, fenéktérképezés.
Két fajta etetést terveztem. - Gondolom most sokakban megszólal a kérdés, miért is? Nos mindig is szerettem kísérletezni, most arra voltam kíváncsi, hogy a két fajta etetés milyen mértékben szelektálja a halak méretét. - Az egyikre szemes takarmányt, míg a másikra a nagy pontyok által igen kedvelt pelletet kupakoltam. A szemes etetésnél a TOP MIX MCS 5x mag mixét használtam. Ez a fajta magmix 5 féle szemestakarmányt tartalmaz. (Kukorica - földimogyoró - csicseri borsó - csillagfürt - tigrismogyoró). Ezen csalikkal a ponty és amur horgászata során egyaránt sikereket érhetünk el.
A másik etetést egy viszonylag közel 5 tagos topszettávon talált gödör helyére kupakoltam. Ide csak TOP MIX 10mm fúrt magic pellets került. Ez a fajta pellet bojli alapanyagokból készül, tehát magas protein tartalommal rendelkezik. Igazi energia bomba a halaknak. A sárga és piros szemek vanília, méz, eper ízesítésben kerülnek forgalomba. Ami azonos volt a két etetés között, hogy csontit csúzliztam folyamatosan az úszó köré.
Néhány szó a szerelékrõl. Ponty horgászata esetén gyakran elõforduló probléma, hogy a halból kipattanó szerelék az úszó szárának vagy antennájának a töréséhez vezet. Ezért választottam egy belsõ zsinórvezetésû kifejezetten erõs igénybevételnek kitehetõ, vastag antennával rendelkezõ pontyozó úszót 0,3 gr méterben. A fõzsinórom 0,18 az elõke 0,14 melyet a késõbbiek folyamán 0,16-re cseréltem. Horognak Gamakatsu 2260-t kötöttem 10-es méretben. A bot elsõ két tagjába 2,5-es piros csõgumi került.
Egy órás elõkészület után vetettem be a horgomat a szemes etetésre. Az elsõ halra fél órát kellett várni, ami az 5 szem csontit kívánta meg. Egy 3 kg-s tükörponty.
horgon az elsõ ponty
merítés
végül egy fotó
Egybõl mondtam magamban: - lesz itt hal bõven. Volt is csak egy gyakran elõforduló problémával kerültem szembe. Nem tudtam szájba akasztani a halakat. Muszáj voltam kísérletezni a csalik különféle variációjával. Elõször az élõcsali arzenálomat vonultattam fel, kevés sikerrel. 7 halból 5 külsõs. Nem valami jó arány. Nos akkor nézzük mi van még a csalizó dobozban. Ekkor jutott eszembe, hogy nálam vannak a kedvenc csalizó kukoricáim. Sok kudarctól mentettek már meg ezek a csoda csalik. (Az egyik legfontosabb tulajdonsága ezen kukoricának, hogy tartósítószert nem tartalmaznak). A pálinkást tûztem a horogra elsõként. 10 perc várakozás, kapás, megvan. Örülve láttam, hogy szájba van a horog. Reméltem, hogy nem a véletlen mûve. Csalizás, vissza az elõzõ helyre. 20 perc csend, kapás és még egy ponty, ez is szájba. Na végre megvan a tuti.
Ízenként más-más fajta csomagolásban
A nap folyamán folyamatosan sikerült fognom a pontyokat. Kora délutánra gyönyörû napsütéses idõ lett. Neki is kellett vetkõznöm. Már csak egy dolog volt hátra. Megnézni, hogy a pelletes etetésen van-e nagy hal. Hosszú várakozás után finom kapás majd eltûnik az úszó. Ahogy megakasztottam éreztem, hogy nem kis hallal akadtam össze. Nyúlt a gumi rendesen én meg csak kapaszkodtam a botba. A szerelék nagyon a szakadás határán volt. 4-5 kör leírása után éreztem azt, hogy már fárad ellenfelem. 10 perc után jött fel elõször és mutatta meg magát. Életem legnagyobb hala. Mondanom se kell rendesen felment bennem az adrenalin. Csak legyen meg, csak legyen meg. - mondogattam magamban. És meglett, egy 10 kg tükörponty személyében. Hatalmas volt bennem az öröm. Fotózás után a hal visszanyerte szabadságát, remélhetõleg másoknak is hasonló élményeket okozva. Ennél jobb horgászatot nem is kívánhattam volna.
Tapasztalat: A benti szemes etetésen folyamatosan ott volt a hal, de nem nagy méretûek 2-5 kg közöttiek. A pelletes etetést 2 és fél órán keresztül vallattam ez 3 db halat adott 6-7-10 kg egyedsúllyal. Tehát a pelletes etetésen lényegesen kevesebb hal tartózkodott, de azok viszonylag nagy méretûek voltak.
Írta: Kenyeres László Károly
Fotó: Mocsai András
