Amikor ráleltem a horgászhelyre kicsit furcsán álltam, hozzá a dolgokhoz. Sehol egy etetõanyagos zacskó, vagy bármilyen civilizációra utaló jel. Nincs itt hal, vagy csak nem járnak ide horgászni? - villant be a kérdés. Az látszott, hogy nem egy könnyen meghorgászható pálya, de semmi sem lehetetlen. A víz erõsen húzott, mondhatni csak úgy surrant. Esténként mégis szép halfordulásokat láttam beljebb és kijjebb egyaránt. Cipõmet levetettem és begázoltam a vízbe, hogy szemrevételezzem milyen is a mederalakulat és vízmélység. 20 méterre a parttól még csak 70 centis vízmélységgel szembesültem. Mondogattam is magamban: - itt halat fogni, ebbõl a pici vízbõl? A gondolat azonban nem hagyott nyugodni és cselekvésre ösztönzött. Nincs mese én holnap ide lejövök horgászni! Próba szerencse, ahogy mondani szokás.
Csendélet görgõvel
Az elképzelésem a következõ képpen nézett ki: Minél beljebb és a lehetõ legpontosabb meghorgászni azt a szakaszt, ahol a halak vonulhatnak. Ebben az esetben a lehetõ legjobb megoldás a rakós botos horgászat. Nem elég, hogy folyamatosan ott tudok úsztatni az etetés sávjában a csalit, de rá is tudok tartani a szerelékre. A különféle mozgatásokkal (rátartok, elengedem, meglibbentem) játszva érhetjük el, hogy horgunk a vízben változatos mozgásokat érjen el. Az ideális távolság elérése érdekében ládámat a vízbe helyezve, plusz métereket nyerhetek, elérve ezzel a sodorvonalat.
Etetõanyag
Az etetõanyagra nagy hangsúlyt fektettem. Kicsi a vízmélység, de mégis olyan erõs a sodrás, hogy könnyûszerrel továbbviszi, a nem kellõképpen nehezített gombócokat. Jól tapadó, nagy szemcsés folyóvízi etetõanyagra volt szükségem. Keverékem két fõ alkotóelemét a TM Folyóvízi alapetetõ és a TM Folyóvízi sajtos alkotta. Mindkét etetõanyag már több folyóvízi horgászatom alkalmával bizonyított, paduc, dévér, márna horgászata során egyaránt. Miben is rejlik fogósságuk titka? A Folyóvízi alapetetõ, mint a nevében is rejlik egy nehéz, jól tapadó alapkeverék, ami egy jó kiinduló pontot ad az etetõanyagunknak. Nagy mennyiségben tartalmaz kukorica származékokat, pl. kukorica pogácsa (tourteau de mais), sok zsemlemorzsa, továbbá elegendõ olajos mag is van benne. Ezeket a folyóvízi halak jól ismerik, hisz évek óta mindenki ezzel etet rájuk. Tartalmaz továbbá ragasztó (PV1) és ballaszt anyagokat is. Aromát nem tartalmaz, így a mi elképzeléseink alapján alakíthatjuk, ízesíthetjük. Az ?illatok" szerepét pedig a sajtos etetõanyag hivatott képviselni. A keverék sajttartalma 17%! Különlegessége, hogy nem a gyengébb minõségû parmezán sajtot adagolták hozzá, hanem a külön Olaszországból importált parmezán sajtot.
Mint már többször említettem a sodrás nagyon erõs. Olyan kemény és nehéz gombócokra volt szükségem, melyek tényleg ott maradnak, ahova dobtam. Itt kétféle adalék hozzáadását láttam célravezetõnek. A kavicsról, illetve agyagról van szó. A kavics segítségével a szükséges súlyú gombócokat elértem, de az etetõanyagom szemcséit még így is tovább tudja sodorni a folyó. A probléma megoldására az agyag jelentett megoldást. Az agyag megfelelõen való hozzáadagolása az etetõanyaghoz a nehezítés mellett, a szemcsékre ?rátapadva" nehezebbé teszi azokat, ezáltal a finomabb szemeket is csak minimális mértékben sodorja el a víz.
Egyéb adalékokat is bevetettem, fokozva még a halak kapókedvét. Ami szóba jöhet a fõtt -búza, -kender. Mindkét szemes adalékot elõszeretettel fogyasztják a halak, a jász, paduc megbolondul értük.
És, hogy teljes mértékben a paducok kedvében járjak fél liter lefojtott csontit öntöttem az etetõanyagba.
A ?titkos" recept: 2,5 kg Top Mix folyóvízi alapetetõ, 2 kg Top Mix folyóvízi sajtos, 1 g fõtt búza, 0,5 kg fõtt kender, 0,5 liter csonti, 2 kg kavics, 5 kg agyag
Szerelék
Paducaim 85%-át a nem teljesen megállított szerelékkel, hanem a lassan engedett úsztatással fogom. Ilyenkor folyamatos mozgásban van a csali, de nem rohan tovább a sodrással együtt. Ennek elsajátításához sok horgászat és nagy gyakorlat szükséges. Ajánlott olyan úszótípus használata, amiket már kellõképpen kiismertünk, meg tudjuk rajta különböztetni a kapást és az elakadás szerû elmerülést. Az utóbbi években a Cralusso volt, ami forradalmasította a folyóvízi úszós horgászatott. Olyan úszótípusokkal rukkoltak elõ a piacon, melyek minden módszerre hivatott megoldást találni, legyen szó megállított vagy úsztatott szerelékrõl.
A Cralusso, amely forradalmasította a folyóvízi úszós horgászatot
Horognál még mindig nem sikerült a legjobbat fellelnem. A paducok valahogy mindig megtréfálnak, és sajnálatos módon vannak olyan horgászataim, amikor minden második halam elmegy. A gumizás és a horog kellõ összhangjának az egyensúlyát kell megtalálni. Eddig két típus vált be: a Gamakatsu 1050 és a Suéhiro P132-es típusok, így most is ezeket használtam. Mindkettõ vékony húsú, de erõs horog. A kavicsos mederben való horgászat során sem kell attól félni, hogy kimegy bármelyiknek is a hegye.
A nekem bevált horogtípusok
Damilról is említsünk néhány gondolatot. Ajánlott olyat választani, amelyik a mederfenék dörzsölõ hatásának jól ellenáll, bírja a tartós igénybevételt. A halak méretét figyelembe véve elegendõnek találtam a 0,16/0,14-ben való szerelést.
A puding próbája
Nem siettem korán a vízre, köztudott, hogy a padró nappali hal. A gondosan beállított és elkészített horgászállásom után következhetett a gombócok gyúrása. Javasolt a gombócokat lapítva elkészíteni, így kevésbé görgeti tova õket a sodrás. Alapozásnak 12 darabot dobtam be, melyek szinte bombaként csapódtak be. Na halat se fogok most egy jó ideig - mondtam magamban. Hála tévedtem, ugyanis az etetés után 20 perccel már megérkezet az elsõ érdeklõdõ egy szilvaorrú keszeg személyében. Nem kis példány, gyönyörködtem is egy darabig méreteiben.
Szilvaorrú az elsõ érdeklõdõ
Újat csaliztam, majd 4-5 üres úsztatás után gyors kapás. Érzem ez is jó hal, szépen ki is vezettem a sodrásból. Kecsesen evezett fölfelé, szembe a sodrással, láttam hogy paduc. Eme hal is vagy 1 kg-os. Csodálkozok, hogy milyen méretes halak akadnak horogra a majd 70 centis vízbõl. Gyorsan ráetettem, nehogy a halak tovább álljanak. Érdekes módon nem zavarta õket a becsapódó gombócok hangja, mert rögtön a második úsztatásra ismét halat akasztottam, ami ismételten egy paduc volt.
3 szebb példány (a merítõ fej átmérõje 55 cm)
Meglepetés hal (balin)
A nap folyamán több paducot is sikerült szákba terelni, a horgászat végére pedig egy meglepetésvendég is tiszteletét tette, egy balin személyében. Valószínû õ sem tudott ellenállni a csontis etetõanyagnak. Furcsa, hogy az összes hal a három szem csontit volt csak hajlandó felvenni. Az etetõanyag újból igazolta fogósságát, bizonyíték erre a 12 hal megfogása.
Így a végére mit is mondhatnék: hasonló sikereket másoknak is!
A kitartó horgász jutalma a gyönyörû hal
Kenyeres László