Éjszakai rakózás

Ma is este 8 körül értem a Tüskei tó partjára. A halõr szerint a horgászok keveset fogtak. Azonban én bíztam a finom szerelékben. Úgy gondolom, ha a halak csak egy kicsit is mozognak, akkor azokat rakóson meg lehet fogni.

Alkonyat a Tüskei tavon.

Ládámat egy közeli stégen állítottam be. Éjszakai horgászatnál, tekintettel a majdani korlátozott látási viszonyokra, mindent úgy kell elhelyezni, hogy kéznél legyen, azonban semmi sem legyen útban. Nincs rosszabb érzés, mint törött bottal távozni. Tehát a pakolást célszerû nagy körültekintéssel és ha lehet még világosban megejteni.

Mindig, minden kéznél legyen és semmi sem legyen útban, még akkor sem, ha esetleg föl kell állni a ládáról.

Gondolni kell a szúnyoginvázióra is. Többféle megoldás létezik. Én a krémeket, spray -t nem szeretem. Inkább füstölõt, végsõ esetben szúnyogruhát használok.

Ládám mellett két spirál is ontja a füstöt, jó eredménnyel.

Miután minden a helyére került, következett az etetés. A tó igen fertõzött törpeharcsával. A célhal pedig a ponty és az amur volt, ezért a szúrós ördögök kiküszöbölésére most is a tejsavas erjesztésû kukoricát használtam. Két zacskónyi mennyiséget öntöttem egy kis vödörbe, mert ebbõl könnyebb etetni, csalizni, nem lesz az ember keze koszos a zacskó oldalától, amikor belenyúl.

Etetésre  elõkészített tejsavas erjesztésû kukorica.

Ha sok a törpeharcsa, célszerû az apró magvak elhagyása is, mert azt is föllegelik és zavarják mozgásukkal a többi halat. Célszerû az egyforma magvak használata, ha azok csúzlizása a cél, mert különbözõ méretû magvakat nem lehet egyenletesen, ragasztás nélkül, a horgászat helyére lõni a méret és ezzel a súlykülönbség miatt. A kukoricaszemek mindig messzebb röpülnek, mint pl. a repce.

Alapetetésnek öt csészével tettem be, majd csúzlival is lõttem köré, hogy a halakat az etetés környékén tartsam. Az egy helyre lerakott magvak azt eredményezik, hogy a halak ráállnak és habzsolják, a körülötte lévõ csalit pedig nem veszik észre és csak lökdösik. Ilyenkor tapasztalhatjuk, hogy sok beleúszásunk van, üreseket vágunk be. Ezt lehet kiküszöbölni, a nagyobb területre szórt magokkal. Ilyenkor a halak nagyobb területen szedegetnek és a csalit is könnyebben észreveszik és gyakrabban fölveszik.

A horogra is ilyen kukorica került, mégpedig kettõ szem és elõkére fûzve. Egyre szívesebben használom ?konyhapecánál" a fûzött csalit. A halat nem viszem el, így egész apró méretû és szakáll nélküli horgot használok és a halat így csak kevésbé sebzem meg.

Két szem kukorica egy 16-os horogra kötött hajszálelõkén.

Mondjuk, ehhez azért kellett, hogy valaki gyártson erre alkalmas, erõs és megfelelõen kisméretû horgot. A PRESTON PR36 és PR38 típusai tökéletesen alkalmasak ehhez a módszerhez. Még a 18-as méretûvel is könnyedén megfoghatók a több kilós pontyok.

A fõzsinór 0,18-as az elõke pedig 0,17-es fluorocarbon volt. A botban 1,85-ös tömör gumi várta a csatát. Az úszó pedig 0,5gr-os CARPERIOR, világítópatronnal szerelve.

Utolsó simításként még egy patront tekertem szigetelõ szalaggal a görgõre is, hogy a hátratoláskor pontosan lássam annak a helyzetét.

A kapásokra sem kellett sokat várni. Nyáron, meleg idõben és meleg víznél, ha az ember pontyot akar fogni, az erjesztett magvaknál kevés jobb találmány van, különösen olyan vizeken, ahol a halak nem ismerik a pelletet, bojlit.

Saját speciális módszerrel erjesztett magvaink pedig különösen eredményesek tudnak lenni. Bizonyították ezt már sok versenyen (éppen az éjszaka is) nálam és másoknál is.

Az elsõ potykára talán ha 10 percet kellett várni. Az úszót a víz alá húzta, én rávártam, ahogy fûzött csalinál illik, majd néhány perc fárasztás után már a merítõben is volt.

A három körüli tükrös még teljes sötétség elõtt jelentkezett.
Másodikra azért még idõben visszaértem az idõzítõre állított fényképezõgép lencséje elé.

Ezt követte még gyorsan három kisebb társa, majd egy kapástalan idõszak következett. Tapasztalatom, hogy az est beálltával a halak is leállnak hosszabb - rövidebb idõre, majd újrakezdik a táplálkozást. Most sem volt ez másként, jó egyórás pihenõt és némi kapásgyorsítót (jelen esetben további magadagolás) követõen ismét megjelentek az etetésen. Jól látszott, ahogy löködték az úszót.

Több kisebb pontyot követõen, mintegy a horgászat befejezéseként még érkezett egy jó hármas tõponty is.

A képen az a bodor füst a szúnyogfüstölõtõl származik.
Itt pedig már kifárasztva várja a merítést. Csak egy fotó erejéig várattam.
Az est búcsú hala.

Éjfél körül, hét fogott ponttyal fejeztem be a horgászatot.

Mindenkinek ajánlom, hogy ezekben a nagy melegekben legalább egyszer próbálja ki az esti rakózást. Legközelebb már biztosan nem kell ajánlás. Úgy is vége lett a foci VB-nek .....

Papp József

GINOP