A nyár vége felé jártunk, 8 után már sötét volt, így aztán 7-re beszéltük meg a találkozót a Batéi-tó partján a forgatócsoporttal. Mire odaértem, õk már javarészt kipakoltak, így aztán rövid üdvözlés után én is elkezdtem a felkészülést az éjszakai horgászatra.
Lassan sötétedik!
A teljes sötétig már egy órám sem maradt, így igyekeznem kellett, hiszen a sötétben már nem egészséges a szétpakolt felszerelés közt téblábolni.
Talán az éjszakai horgászat egyik sarkalatos pontja, mire teljesen besötétedik, addigra horgászhelyünket készítsük elõ úgy, hogy csak a legszükségesebb felszerelések maradjanak körülöttünk, azok is biztonságosan elhelyezve.
Éjszaka is sok minden történhet, de ilyenkor, a sötét miatt védtelenebbek vagyunk. Sokkal könnyebben rálépünk valamire, akár egy rosszul elhelyezett top szettre, sokkal könnyebben el is eshetünk a csúszós füvön és okozhatunk kárt magunknak, magunkban.
Ezért erre különösen oda kell figyelni és én is így teszek minden éjszakai horgászat elõtt.
A halak éjszaka bátrabbak és ezért a nagyobb testû halak is bátrabban merészkednek partközelbe. Ilyenkor a zsinór vastagsága sem túl jelentõs, ezért célszerû ?durvább" felszerelést használni. A vastagabb gumi, erõsebb zsinór, nagyobb horog velejárója az éjszakai rakósbotos horgászatnak.
A botba 2,4 mm-es tömör gumi került. Ez már ?fegyvernek" minõsül!
Fontos, hogy horgászhelyünket precízen rendezzük el.
Éjszaka fontos az erõs, megbízható rakósbot használata, hiszen nehezebb a botot kontrollálni, nem látható a spicce, nem látható pontosan a hal mozgása és így tovább. Persze némi gyakorlat után már ez sem veszélyes, de hibázni sokkal könnyebb. Ha csak valami rendkívüli dolog nem indokolja, elég egy rövidebb rakós is.
Ezen az éjszakai horgászaton is a VECTOR EX 9,60 botot használtam. Gyors, elég könnyû, nagyon karcsú és rendkívül erõs. Igazi nagyhalas bot.
A felszerelésem további elemei: 25-ös fõzsinór elõke nélkül, 8-os Gamakatsu 2210B horog, Carperior 0.05 és 0.1 gr-os világítópatronos úszó.
Csalinak pedig jövõ évi új termékünket a rakósbotos horogpasztát szándékoztam használni és ezzel újfent tesztelni.
Pasztás horgászatnál alapetetésnek fõként magvakat célszerû használni, az etetõanyag mennyiségét nagyon le kell szorítani, vagy nem is szükséges. Tudva azonban, hogy ezen a tavon a halak különösen szeretik a Fûszeres-Húsos Method mix etetõt, fél kilónyit bekevertem, ezzel ragasztottam össze a Ponty-mix magvakat. Terveztem egy külön etetést is amuroknak, melyhez csak Amur-mixet használtam és mintegy három méterrel a pontyos etetés mellé tettem be.
A horgászathoz használt etetõk.
Ez pedig a horogcsali, a paszta piros színû változata.
Pasztás horgászatnál a horogcsalit, a pasztát célszerû otthon, jóval a horgászat megkezdése elõtt bekeverni a megfelelõ állag elérése miatt. Erre késõbb, egy másik írásban, majd részletesen kitérek.
A horgászatra elõkészített paszta.
A paszta állaga akkor megfelelõ ha több vizet már nem vesz fel. Ezt úgy lehet ellenõrizni, hogy ha már nem szárad ki akkor megfelelõ a nedvesítés. Ekkor lehet belõle egyforma oldódási idejû gombócokat nyomni a horogra, ami igen fontos. A film kedvéért most a helyszínen készítettem el a pasztát, igazából nem is lett tökéletes.
Ha a vízben igen sok a hal és odaállnak a pasztára, akkor célszerû 2-3 perces gombócokat tenni a horogra. Ha kisebb a halmennyiség, akkor az 5-8 perces gombócokat célszerû használni.
Környékünkön a Tüskei tavon és a Desedán is próbáltam már a pasztát. Ott kisebb a halsûrûség, ott az 5-8 percre összenyomott horogcsali mûködött jól.
Az akváriumban kétféle pasztagombóc látható. Egy barna színû, rövid oldódási idõre készített és a piros, 5-8 perces oldódásra készített paszta.
A szemcsefelhõ a pasztagombócok körül erõs vonzerõ a halaknak.
A paszta különleges vonzereje az oldódásban és finom szemcsékben van. A folyamatosan oldódó lisztfinomságú szemcsék egy etetõ és illatfelhõt képeznek. A hal érzi az illatot, ízt, de a finom szemcséktõl nem lakik jól, csak még éhesebb lesz. Ezért amikor megtalálja a gombócot, azonnal felveszi és elindul vele. Nehéz kapást hibázni.
Az alapetetésre 4-5 diónyi gombóc pasztát is kell tenni.
Az alapetetést még a teljes sötétség beállta elõtt tettem be. Etetõcsészéhez készítem a gombócokat.
Alapetetés csészével, hogy minél halkabb legyen.
A magot is csészével tettem be.
Mire mindennel elkészültem, leszállt az éjszaka is. Igazi meleg, nyárvégi éjszaka, kellemesen, de elviselhetõen meleg. A napközbeni 36 fok után az éjszakai 24 fok felüdülést jelent.
Következõ fontos dolog az ernyõ. Az éjszakai páralecsapódás ellen kell. Ha nem akarjuk, hogy mindenünk átnedvesedjen és utána vacogjunk, vagy a csontik szétmásszanak, mindenképpen használjunk ernyõt.
A film miatt én most nem használtam, de egyébként mindig.
Másik fontos a szúnyogriasztó. Ha kellemessé akarjuk tenni az éjszakát, ez elengedhetetlen.
Többféle megoldás létezik erre a problémára. Én nem szeretem a kenõcsöket, füstölõket ezért a Thermacell szúnyogriasztót használom. Kicsi, kényelmes, gazdaságos és biztos védelem. Amíg én rövidnadrágban, pólóban végig tudom horgászni az éjszakát szúnyog nélkül, addig a többiek kenik magukat, vagy állig beöltöznek.
Én ezt a praktikus készüléket használom szúnyog ellen.
Miután mindennel elkészültem kezdõdhetett a horgászat. A lámpák teljes gõzzel világítottak, nagyon kíváncsi voltam, vajon a halakat mennyire zavarja.
Felszerelésem elemei: CARPERIOR 0,05 ás 0,1 g úszó, G2210B/8 horog és 3 mm-es bóbitás világítópatron.
Az úszó antennáját világítópatronra cseréltem és az eresztéket is beállítottam. Vízmélység a top szeten bejelölve.
A horgászatot csontival kezdtem. Említettem, hogy két etetést csináltam. Egyikre etetõ és mag-mix keverékét tettem, illetve négy diónyi gombóc pasztát. Erre az etetésre aztán már hiába tettem a csontit, hal azt nem ette meg. Tapasztalatom, ha pasztával etetek, a csontit a hal nem veszi fel.
Ezért aztán a bal oldali, mag-mixes etetésre tettem a csontit. Itt nem kellett sokáig várni a halra. Néhány perc után már nyúlt is a gumi!
Én a horgászatra készültem a stáb a felvételre.
Elkezdõdött az, amit filmre szerettünk volna venni.
Közel hatos ponty jött elsõnek.
De ezzel gyakorlatilag vége is lett a mag-mixen a kapásoknak. Hiába próbálkoztam, nem volt több érdeklõdõ. Ezért aztán pasztára váltottam és visszatértem a pasztás etetésre.
A paszta berakásához a top szetre zsinórkötegelõbõl készítettem akasztót.
A pasztát így lehet jól berakni.
A pasztára szinte azonnal volt érdeklõdés. Látszott az úszón, hogy a hal hogyan szívogatja a csalit, majd az úszó is eltûnt, és egy négy körüli pontyot szákoltam.
Tapasztalatom, hogy a pasztát az amur is szívesen fölveszi. Több pasztás horgászaton fogtam már amurt, amurokat, tehát a véletlent ki lehet zárni.
A következõ berakást követõ kapás után a halat azonnal fel tudtam emelni.
?Amur! Indítsd a gépet!"- szóltam Zsoltnak.
De mire a kamera elindult, az amur már a merítõben volt. Tapasztalatom, ha akasztás után az amurral keményen bánunk és folyamatosan húzzuk kifelé, azonnal meg lehet szákolni. Viszont utána ember legyen a talpán, aki megfékezi.
Így jártam én is. Az hat körüli amur kb. 20 másodperc alatt volt a szákban, de a fotózást nem tûrte. Kiugrott a kezembõl és a fotósunk, aki a kézben tartott halat akarta lefotózni, pont elkapta ezt a pillanatot. Amikor lenyomta az exponáló gombot, a hal még a kezemben volt. Amire a gép exponált, a hal már a levegõben. Így lehet díjnyertes képet csinálni.
Még 20 másodperc sem kellett az amur megszákolásához.
A repülõ amur.
Az amurt megint egy szép ponty követte.
Aztán egy még nagyobb.
Ez már verte a hat kilót!
Természetesen a halak fotózás után azonnal mentek vissza.
Éjszakai megvilágításban.
Egyet a filmeseknek is!
Ismét egy amur, de ez az amuros etetésrõl.
Horgászat közben több aromát is kipróbáltam, de a nyerõ a fûszeres hús volt.
A forgatást egy öt feletti nyurgával zártam.
Fárasztó munka volt!
Végezetül néhány szóban értékeltem a horgászatot.
A forgatás végére ilyen párás lett a fû és mi is. Ezért kell az ernyõ!
Összefoglalva a horgászat tapasztalatait:
Elõször is meglepõ volt, hogy a halakat egyáltalán nem zavarta a fény, pedig nincsenek hozzászoktatva.
Nem volt viszont meglepõ, hogy a sima mag-mixes etetésrõl nagyon gyorsan átköltöztek a pasztás etetésre. Az elsõ halat, majd késõbb még egy amurt kivéve nem fogtam halat a sima mag-mixen.
Ahogy az várható volt, a halak átálltak a pasztás horgászat és a pasztás etetés helyére és késõbb már csak azon lehetett halat fogni és kizárólag pasztával.
A pasztával kifogott legkisebb hal is négy kiló fölött volt.
A horgászat során nagyon sok halat sikerült szákba terelnem, így a munka mellett még jól is szórakoztam és remélem a cikk olvasói és a film nézõi is ugyan ezt érzik.
Papp József
