Dévérezés a Velencei tavon 2

 

Általában horgászható a víz, de ha biztosra akarunk menni, akkor a Fejér megyei szövetségen keresztül érdeklődhetünk. Természetesen az evezőspályán kívül is számos kiváló horgászhelyet találunk a tó körül, és a matchbotos technika mindenhol eredményre vezet, csak a megfelelő technikát, eszközöket, és etetőanyagot kell használni.
 
 
Dévérezni érdemes lágyabb matchbotokkal, hiszen ott akár 8-as előkék is alkalmazhatóak.
 
Akár itt a velencei tavon, akár bárhol máshol ahol vízközti dévérezésre adjuk a fejünket mindenképpen lágy, gyorsan oldódó etetőanyagra van szükségünk.
 
Homogén szemcsézetű, lágy etetőanyagra van szükségünk,
ha vízközt szeretnénk horgászni.
 
 A földbe kevert etetőszúnyog nagyban javíthatja eredményességünket. Ezeket lehet összekeverni is, vagy etetőanyagos és földes gombócokat dobni. Amennyiben az összekeverés, mixelés mellett döntünk mindig csak kis adagokban keverjük az etetőanyagot a földes szúnyoghoz, mivel az etetőanyag szemcsék között elpusztul a földben lévő szúnyoglárva.
 
Az etetőanyag, és a földgombóc.
Ennél nagyobb gombócokat nem érdemes gyúrni,
hiszen ha különböző méretűek a gombócok,
akkor más lesz a súlyuk, és máshol esnek le.
 
 Az etetőanyagot érdemes a horgászat megkezdése előtt megkeverni, mert így van ideje megfelelően átnedvesedni, és nem fog sok száraz szemcse visszaszállni. Így a kaja magunk előtt, az etetés helyén fogja csalogató hatását kifejteni, épp ott ahol szeretnénk, nem ott, ahova a visszaszálló szemcséket elsodorja a víz, az áramlással elúszva az etetőanyag magával viszi az elénk gyűlt halakat is.
Az etetőanyag megkeverése után meg kell hozni a döntést, hogy fenéken vagy vízközt, illetve ha vízközt, akkor ott milyen módszerrel szeretnénk horgászni. Értem itt ez alatt, hogy pl. nagy hasznos terhelésű csúszóúszóval,(sliderrel) vagy fix waglerrel.
 
Van aki sok, különböző súlyozású, és eresztékbeállítású horgászbottal próbálkozik…
 
…ám a lényeg az, hogy a megfelelő szereléket találjuk meg a folyamatos halfogáshoz.
 
Én ez alkalommal a fix úszós horgászatot részesítettem előnyben, mivel volt két újdonság is a tarsolyomban, amit ki szerettem volna próbálni. Két, egymástól független gyártó úszóiról van szó, de mindkét újítás ugyan azt a célt szolgálja.
Tény az, hogy a testes önsúlyos úszók között a pávatoll az ami a legszebben repül, de az is köztudott, hogy amennyiben megsüti a nap, sokat van napsütés hatásának kitéve, akkor a pávatoll elgörbülhet, és akkor már nem fog szépen, egyenesen szállni. Ennek a problémának a kiküszöbölésére nagyon sokféle technikával és anyaggal próbálkoztunk már. Mostanra jutott el oda az úszógyártás, hogy a karbont alapanyagot is bevessék, így a testbe beépített csőszál az könnyű, erős, és mindig egyenes fog maradni. Hozzá kell tenni, hogy van már ennél könnyebb technika is, ez a másik gyártó cég úszója, ők policarbonát csövet építettek be. Egyik sem görbül el napsütés hatására. Mindkettő tökéletesen alkalmas a horgászatra, mindkettő meggyőzött a tesztelések alatt arról, hogy hosszútávon kiváló repülési mutatókkal rendelkeznek, egyiket sem szeretném jobban dicsérni a másiknál, mindkettő kiemelkedően jó. Talán még sosem voltak a kezemben ilyen jó match úszók, mint ezek. Nyugodt szívvel javaslom másoknak is, hogy bátran kísérletezzenek, hiszen csak úgy lehet előre jutni, ha kipróbáljuk az újdonságokat.
 
Két különböző gyártótól, két újdonság.
 
Az úszószárak alapanyagai közelről.
 
 
A matchbotos horgászathoz elegendő egy darab bot is, bár én a magam részéről szeretek kettőt, hármat előkészíteni, hogy különböző vízmélységben lehessen horgászni, ereszték elállítás nélkül, illetve azért, hogy a hasznos terhelések lehessenek különbözőek. Értem ez alatt azt, hogy az egyiken például 1 gramm hasznos terhelés van, arra az esetre, ha feltámad a cél, és ezáltal erősebb lesz az áramlás. A másikon meg egy kisebb, ami egy szépen, lassan beálló csalit eredményez.
 
Különböző eresztékbeállításokkal kísérletezek.
 
Mint minden matchbotos horgászatnál, itt is fontos, a zsinór jelölése. Hiszen ha ugyan abba a távolságba dobunk, és ugyanabban a távolságban is etetünk, akkor biztosan fogjuk tudni, hogy a horgunk az etetésünkön tartózkodik. Tehát sokkal nagyobb az esélyünk a halfogásra, mintha eldobtunk volna pár méterrel távolabb, vagy közelebb húztuk volna a horgot, mint ahol az etetésünk van. A zsinórjelölés arra hivatott, hogy minden esetben tudjuk a távolságot.
 
 
 
A zsinórjelölés roppant fontos dolog.
 
A jelhez húzva a zsinórt pontosan lőjünk az úszó közelébe.
 
 
Vízközti horgászatnál nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a főólom és a jelzőólom között viszonylag nagy távolság legyen. Hiszen a szépen beszálló főólom után az alsó, akár 60-70 centiméteres vízréteget lassan behullva pásztázza át a csali, így a fenéktől elemelkedett halakat biztosan megtaláljuk a csalinkkal, és horgunkra tudjuk csalni őket.
 
Az osztott szerelék.
 
Horogcsalinak a csontin, pinkin kívül nyugodt szívvel ajánlom a tűzőszúnyoglárvát, amely gyakorlatilag dévérmágnesként működik, meghatványozza az eredményesség lehetőségét.
 
Az árvaszúnyoglárva nagymértékben növeli a kapások számát.
 
A szerelékünk még eredményesebb lehet, ha nem csak az osztott súlyozás van kellő távolságra elhúzva egymástól, azaz a jelzőólomtól a horog ne érjen vissza a főólomig, hanem arra is ügyelünk, hogy az ólmok szépen egymás mellé legyenek helyezve. Ezt jó minőségű ólmokkal el lehet érni, amelyeknek a sliccelése központos. Amennyiben szépen, egy irányba néznek a sliccek, és pontosan van felrakva a zsinórra, akkor az ólmok olyanok, mintha egy tömbből lennének kiöntve, és így nem forog a szerelék a vízben, sem abban az esetben, amikor kifelé húzzuk, sem pedig amikor befelé száll. Minél jobban ügyelünk erre annál természetsebben fog süllyedni a csalink, és minél természetesebb a csalibehullás, annál nagyobb az esélye annak, hogy halat eredményez a bedobásunk.
 
Ha a jó minőségű sörétek szépen vannak egymás mellé helyezve,
gyakorlatilag olyan, minta egy ólomból lenne föltéve a teljes súlyozás,
ám mégis hajlékony.
 
Érdemes megfigyelni, hogy bár egymás mellé téve egyformáknak tűnnek az eresztékek, viszont minden esetben az úszó antennáját kell figyelembe venni, hiszen ha különböző méretűek az úszók, akkor a vízben az egyik ereszték mindenképpen mélyebb, mégpedig az, amelyiknél hosszabb az úszó.
 
A pontos eresztékbeállítás azonnali kapást eredményez.
 
 
 
Amennyiben az előkezsinóron dévérnyálka van
azt mindenképpen el kell onnan húzni, egészen az előke fölé,
mert ha a zsinóron hagyjuk a nyálgombócokat akkor az rémísztően hat a többi dévérre,
és nem lesz kapásunk amíg a zsinóron ott a figyelmeztető jel.
 
Eredményes délutánt zártam.

 

Gyulai Ferenc

GINOP