Lássuk a cikket:
Ponty csali - minden ezen múlna? Hisz' csak haleledel!
Kezdjük az elején. Mindent egybe vetve a pontycsalik terén három választási lehetõségünk van. Az elsõ lehetõség sosem merül igazából fel, mivel egyáltalán nem ismert: a ragadozó halak támadó vagy menekülõ reakciója a mûcsalira. A két fennmaradó lehetõség a szénhidrátok (édes dolgoktól az alkoholig) és a fehérjék (aminosavak). A legigéretesebbek a fehérjék. A fehérje gyûjtõszó az élõ szervezetek aminosavakból álló alkotórészeire. A pontyok, lévén mindenevõk nagyon sokféle táplálékot fogyasztanak, növényi és állati eredetût egyaránt. Úgy gondolom, hogy, bár tudományos igazolás nélkül, de kapcsolatban áll a vízhõmérséklet a ponty által preferált táplálékkal. Minél melegebb a víz, annál inkább az édes csali, míg hidegebb vízben a szerves savak az inkább preferáltak. Természetesen rengeteg egyéb faktor teszi a csaliválasztást ennél sokkal bonyolultabbá. De én ezt mégis kiindulásként egy jó ökölszabálynak tartom a horgásznap elkezdésekor. A természetes - mesterséges megkülönböztetés nem lényeges, pl. nyáron faeper (mulberry), télen rák (crayfish) vagy édes tésztagolyó, illetve tejes tésztagolyó.
A leginkább vitatható megállapításom most következik. ?A pontyok 10 °C vízhõmérséklet alatt nem, vagy csak nagyon keveset esznek, és amit megesznek azt kevesebb, mint 5 %-ban emésztik meg." De ragaszkodni fogok ehhez mindaddig, míg hamisnak nem bizonyul! Ha a táplálék nagy mennyiségben van jelen, akkor a ponty eszik és erölteti a gyors emésztést, majd egy meghatározott területre ürít, ahonnan késõbb újra fogyaszthat, és azt tovább emésztheti. Ez lejátszódhat meleg és hideg körülmények között is. Ez egyfajta ?raktározásos" alkalmazkodás a bõséghez.
Kémiai érzékszervei (vagyis nagyjából a szaglás és ízlelés) jelentik a ponty leghatékonyabb eszközeit a táplálékkeresésben. Késõbb még olvashatnak megjegyzéseket a 4 érzékelési módról. Évekkel ezelõtt vizsgáltam az aminosavak stimulációs hatékonyságát a pontyok (Cyprinus carpio) külsõ érzékelõire. Az aminosavak nagyon hatékony stimulálói a pontyok szagló és ízlelõ rendszerének. Anélkül, hogy nagyon a részletekbe mennénk L-proline, glycine és alanine voltak, ebben a sorrendben a vizsgáltak közül a leghatékonyabb aminosavak. Mindháromnak kiváló forrásai a hal, tojás és tejtermékek. Ezeket ?õrülten" eszik a pontyok, szinte azonnal - az én véleményem szerint ezen aminosavak egyikének vagy többnek a bõséges jelenléte az oka az õrült táplálkozásnak, vagy ez az, ami ott tartja a halakat.
Hasonlóan összetett kérdés az attraktánsok szerepe, és a rájuk való reagálás. A korábbi írásaimból kitûnik, hogy az attraktáns(ok) többé, de inkább kevésbé hozzájárulnak a ponty egészségéhez. Általában semlegesek, és nem igen járnak energia vagy egészség nyereséggel.
Az ízérzékelõ rendszert tekintve azt találták, hogy az L-serine volt messze a leghatékonyabb stimuláns. A serine megtalálható rákokban, minden puhatestûben, páncélos állatokban, mint a vizibogarak és apró héjas állatkák (microcrustacean). A kitin is fontos szerepet játszik ezen élõlényeknél. A serine bizonyos esetekben elbomolhat, részben glycinre. Egyébként minden ?gli"-vel kezdõdõ nevû anyag igen jó pontycsali. Nem tudom, vajon ?élelmiszerként" serine beszerezhetõ-e, de biztosan megtalálható bizonyos testépítõ ?szerekben".
Egy elmélet szerint: ? Az egészséges ponty fehérjeigénye és a táplálékkeresésre és -felvételre irányuló stimulusok nincsenek arányban egymással. A táplálékkeresésre indító mechanizmus nem feltétlenül szolgálja az élõlény jobb egészségét."
A Big Carp XT81 Halas-Csilis etetõanyag, mely minden itt említett alkotóelemmel rendelkezik. Capsicum, halfehérjeliszt, halolaj, sörélesztõ, glutén és megfelelõ szénhidrátot tartalmazó összetevõk alkotják.
A legalapvetõbb és egyenletesen hatékony attraktáns a pontyból kiváltott reakció szempontjából a kitin. Ez nem egy valódi attraktáns, csak egy energiatartalom nélküli táplálék. A kitin egy nitrogént tartalmazó poliszacharid. Kitin alkotja a bogarak és rákok páncélját. Elég annyit tudni, hogy a kitin a szénhidrátok közé tartozik, mint a glükóz, fruktóz, szukróz, laktóz, keményítõ, glikogén és cellulóz. A kitin a második legnagyobb tömegben jelenlévõ bimolekuláris anyag a földön (tudja vajon, mi lehet az elsõ?). A kitin elhagyhatatlanul alapvetõ része a ponty táplálkozásának. A szervezet egészséges mûködésében való szerepe mellett stimulálja az immunrendszert is, és a ponty testének strukturális alkotóelemeit is támogatja. A pontyok gyakran megõrülnek a glükózért vagy más poliszacharidokért, hiszen azok igen emlékeztetnek a kitinre. A kitin a ponty szervezetében speciális savak segítségével lebontódik. A kitin tápértéke nulla.
Megadom az általam favorizált olcsó és bõséges kitinforrást, amely nem más, mint a sörélesztõ (brewer's yeast). A sörélesztõ a kitin mellett bõségesen tartalmaz fehérjét és megtalálható benne egy B vitamin fajta, a niacin, továbbá foszfor, ami elõsegíti az emésztést. Az elsõszámû összetevõje egy pontycsalinak a sörélesztõ kell legyen!
Az XT81 kiöntve szárazon. Az XT81 bekeverve. 
A favorizált attraktánsok a fekete csucsor (nightshade) család tagjai, különösen a capsaicin, mely a capsicumból származik és erõs, távolra ható aromával bír. (Aroma és attraktáns nálam most ugyanazt jelenti.) Számos növény, mint a cayenne bors (a legegyenletesebb hatással bír), a dohány, a paradicsom, a padlizsán, a burgonya található a fehér csucsor félék között. A fehér csucsor félék, mint a cayenne bors nem túl ízletesek a pontynak, de távolról is vonzó attraktánsok/aromák. Bekapcsolják a ponty egy aminosav receptorát. Pl. a capsicum vagy a csípõs anyag a piros paprikában egy vanilloid, mely reagál a betain nevû aminosavval. Az emberek bõséges betain forrással rendelkeznek, ez a hányás vagy a hidroklóros sav, mint gyomorsav. A pontyoknak nincs gyomruk, így valamilyen külsõ forrásra van szükségük. Az ?aroma" szó félreértést okozhat, pl. a ?vanília aromás" vagy ?csípõs kolbász aromás csali" elnevezéseknél. A pontyok nem érzik ezen csalifokozók ízét; azok a receptorain keresztül arra indítják a pontyot, hogy egy területre vonulva táplálkozni kezdjen a fehérjeigényének következtében. Megemlítendõ kiegészítõ attraktások a kóla dió, édesgyökér/medvecukor (licorice root), mályvacukor (marshmallow root) és borsmenta (peppermint). Ezek nem olyan hatásosak (hatótávban és erõsségben), mint a fehér csucsor félék. Kis vizeken azonban a nagy hatótáv gyakran negatívum. A magam részérõl nem beszélhetek gyakorlati eredményességrõl kis vizek esetén. Így a második alkotórésze az általam favorizált csalinak a capsicum - csípõs paprika (hot pepper por vagy folyadék), jóllehet a capsicum nem annyira eredményes zártabb helyeken vízáramlatok vagy a víz hõmérsékleti rétegzõdése hiányában.
Ne tévesszük össze az ?attraktánst" az ?aromás szaglás blokkolókkal". Az aromás gyûrût tartalmazó molekulák nem attraktánsok, csak ?támadó szaglás blokkolók". Mivel a pontyfélék a természet legjobb kémiai detektáló rendszerével rendelkeznek a szaglás blokkolók gyakran elenne hatnak az attraktánsoknak. Ne keverjük az attraktánsokat az illatokkal vagy szagokkal. Némely ízlelés és szaglás blokkoló attraktánsként semleges, mint a koffein hatóanyaga és a szalicil sav, a kámfor szaga, a fahéj sav (cinnamic acid), eugenol (szerecsendió, szegfûszeg), safrole (szasszafrász-fa), anethole (ánizs), tannin (tea), ?galliumos" sav (gallic acid) és vanilin; és hasonlóan a C-vitamin és a niacin - durván szólva: fenolszármazékok - hatékony blokkolók. Az aromás gyûrût tartalmazó anyagok elehetetlenítik és gyakran összezavarják a ponty szaglószerveit (oldalvonalnál), úgyhogy a legjobb NEM használni õket, ha egy mód van rá. Ha már a pontyok szaglásáról van szó, a liliomfélék, kivált a fokhagyma nincs különösebb hatással a pontyokra (épp, mint a macskákra). Az allicin, mely a fokhagyma fõ aromáját adja akkor rendelkezik egy illattal, ha szétpréseljük, és a levegõn keresztül érzékelve egy enzimet arra indít, hogy a prekurzor alliinbõl allicint csináljon. A levegõ hiányában a fokhagymának NINCS szaga (az ember számára, a ponty részérõl nem lehetünk biztosak). Visszagondolva: évekig magam is hûségesen alkalmaztam a fokhagymát. A harmadik lényeges összetevõ az, hogy NEM alkalmazunk aromás illatokat vagy blokkolókat, csak ha ABSZOLÚT szükséges.
A tápérték kulcsfontosságú, ha szeretnénk a halat ?elkötelezni". Jóllehet, a sörélesztõ tartalmaz némi fehérjét, az nem elegendõ, ill. nem a megfelelõ formájú ahhoz, hogy a ponty kellõen profitáljon az elfogyasztásából. Szükséges protein kiegészítést adnuk hozzá. A halfehérje lisztet preferálom a halliszttel szemben, de az ár néha egyeseknél a használata ellen szól. A halfehérje liszt 70%-os fehérjetartalommal 8 dollár fontonként , az 55%-os halliszt kevesebb mint 4 dollár. A halfehérje a száraz macskaeledelben jóllehet olcsóbb, de nem megfelelõ táplálék a pontyoknak a macskák kedvéért adagolt nyomelemek miatt. A legjobb halfehérje az, ami minden aminosavat tartalmaz egy egészséges ponty által kívánt arányban. Az USA-ban, természetes környezetben aligha kerülhetünk olyan helyzetbe, ahol a halak függõsége az általunk kínált tápláléktól, vagy a fajon belüli genetikai variánsok számítanának. Nem utolsó sorban felelõsségünknek tartom, hogy egészséges csalit kínáljunk fel.
Most beszéljünk a csali nagyobb részérõl vagy hordozó anyagáról. Nem szeretem a szóját. A világ más részeit nem ismerem, de az USA-ban túl sok biológiailag rossz dolog történhet a szójaliszttel és származékaival a csali elkészítése és felhasználása között. A kukoricát preferálom többféle formában is. A nem fertõzött szója liszt ugyanakkor nagyon egészséges hordozó anyag lehet. A leginkább a kukoricaglutén lisztet szeretem. A fõ alkotó részek között ott vannak még a ragasztók is. Ha kukoricát használunk hordozóként, akkor kukorica szirupot javaslok ragasztáshoz - a két további alkotórész tehát a kukorica glutén és szirup.
Bevetésre készen. Még egy kis kukoriával és csontival spékelve.
Gyakran kérdeznek, hogy egyik amonosav jobb-e mint egy másik? Használhatók az aminosavak arra, hogy differenciáljunk a halfajták vagy méretek között? Nem, csak vannak, amelyek olcsóbbak. Pl. a betain hidroklóros sav származék. Használható betaint könnyen nyerhetünk közel tiszta fehérjébõl, vagy emberi hajból és hidroklóros savból. Adagoljunk hajat a savhoz, míg az lényegében semlegesítõdik. Magam sosem használtam ezt a kombinációt, ez csupán illusztráció. Megfelelõ betain források: egy Tribulus fajta (dewil's weed), pelyva (chaff) virág, cukorrépa melasz (a cukorgyártás mellékterméke); a betain koncentráltan megtalálható capsicumban, kóla dióban és édesgyökérben. Bizonyított táplálék források a betain tekintetében a mályvacukor, borsmenta, tarackbúza, ?farkasbogyó" (wolfberry) gyümölcse, Pedicularis fajták (wood betony) és a cicfarkkóró. Az egyetlen ehetõ, nem növényi forrás a sörélesztõ. Észre vesz valami ismétlõdést ami egybe esik az elvárásokkal? És, bár nem ellenõriztem alaposan, de gyanítom, hogy ez az alapja a tõzegáfonya és más savas ízek ?új" eredményességének. Tehát, a következõ adalék egy kis mennyiségû betain, ha nem használok már valamit, ami eleve tartalmazza azt.
Lábjegyzetként megemlítem a ?legjobb" titkos adalékomat. Ne mondja el senkinek! Az antacidok, mint a ?tums" és ?rolaids" (borsmenta a tréfa kedvéért) aktiválják a ponty negyedik érzékszervének kis elektromos receptorait. (Kvíz kérdés: melyik is a három másik érzékszerv?) A ponty rendelkezik egy elektromosan érzékeny oldalvonal-rendszerrel, mely képes érzékelni a kémiai anyagok közt lejátszódó elektrolízist nagyon nagyon nagy (akár mérföldnyi) távolságból is. Ha hisz ebben, ahogy én igen, adjon egy kevés alkáli sót (Alka-Seltzer) a gyorsan hatónak szánt csalihoz.
A cikket ezen a helyen eredeti angol verzióban is olvashatják: http://www.topmix.hu/en/news/detail/223/
"A fordítás nem volt könnyû, mert tele van ritka növénynevekkel.
Nem mindnek van magyar fordítása.
Angol leírás található hozzájuk és a cikkben említett kémiai anyagokhoz a
http://www.thefreedictionary.com/
keresõjébe beírva a nevüket.
Szerintem azért óvatosan kell olvasni ezt a cikket,
nem tudományos alapossággal igazoltak az állításai, de vannak benne jó
ötletek, és jó a szemléletmód, hogy a ponty táplálkozását
az érzékszervei felõl kell megközelíteni "tudományosan",
nem az a jó, ami az embernek is ízlik."
Papp József
Gábor András
