Aztán a nyár folyamán jött ez a rövidke hír:
„Halpusztulás a Kapos folyóban
Folyószennyezés melegvízzel - az alacsony vízállás miatt derült most fény arra, hogy mitől pusztulnak időnként a halak a Kapos folyóban. Az viszont példaértékűnek mondható, hogy a károkozó legalább vállalja a felelősséget.
Két-három mázsa hal is elpusztulhatott az elmúlt néhány napban a Kapos folyó mintegy 10 kilométeres szakaszán. A Kaposvári Cukorgyár és Kaposhomok között észleltek vízszennyeződést, halpusztulást. A cukorgyárban nem vitatják, hogy a mostani répafeldolgozási kampány során a gyártáshoz felhasznált hűtővíz, illetve a Kapos folyó rendkívül alacsony vízszintje lehetett a kiváltó ok. A gyárban ideiglenes hűtőtornyot állítottak fel, a melegvizet pedig tározókban tartják, csak nyolc-tíz nap után engedik a folyóba. A sporthorgász egyesület szerint évente volt hasonló szennyezés a Kaposon. Eddig csak feltételezték kiváltó okát. Most a folyó alacsony vízszintje segített azt kideríteni, és bíznak benne: megszüntetni. A cukorgyárban ígérik: kártalanítják a horgászokat.
Forrás: MR1
Új infók: Ma reggel (09.22.) a cukorgyár igazgatója nyilatkozott a Pécsi Körzeti Stúdiónak, amiben teljes mértékben elismerték a felelősségüket. Az igazgató ígéretet tett a halpótlás teljes költségének kifizetésére is.”
Ahogy a cikkben le is írják, a melegvizet engedték a Kaposba, sok kilométer hosszan megfőzve ezzel a folyó halait és természetesen más élőlényeit. A kárt is elismerték, mert nem volt más választásuk, hiszen úgymond most tetten érték őket. De az előző években ez nem sikerült. A Cukorgyár most 1,5mFt kártérítést fizetett önként a helyi horgászegyesületnek. Kérdezem én, ha a Cukorgyár önként és dalolva letette a másfél milliót azért a cikkben is említett két-három mázsa halért, akkor azért nem kellene elgondolkodni?
Ha példának okáért azt vesszük, hogy a ponty ára 600Ft/kg akkor ez mennyi halat jelent? 2500 kg piaci ponty árát (25 mázsa) tették le annak a fejében, hogy a dolgot, illetve annak természetkárosító hatását elhallgassák.
És egy másik, sokkal fontosabb kérdés: Hol voltak a természetvédők, a zöldek???
Ha kiderül, hogy valaki eltapos egy békát, nyomban nagy sajtóvisszhangja van, de amikor a víz alatti élőlények pusztulnak el, az miért nem érdekli őket? Mert nem látszanak? Na de kérem azok is élőlények, sőt nagyrészük komoly eszmei értéket képviselő védett faj. Akko mi van?
Folyószennyezés melegvízzel - az alacsony vízállás miatt derült most fény arra, hogy mitől pusztulnak időnként a halak a Kapos folyóban. Az viszont példaértékűnek mondható, hogy a károkozó legalább vállalja a felelősséget.
Két-három mázsa hal is elpusztulhatott az elmúlt néhány napban a Kapos folyó mintegy 10 kilométeres szakaszán. A Kaposvári Cukorgyár és Kaposhomok között észleltek vízszennyeződést, halpusztulást. A cukorgyárban nem vitatják, hogy a mostani répafeldolgozási kampány során a gyártáshoz felhasznált hűtővíz, illetve a Kapos folyó rendkívül alacsony vízszintje lehetett a kiváltó ok. A gyárban ideiglenes hűtőtornyot állítottak fel, a melegvizet pedig tározókban tartják, csak nyolc-tíz nap után engedik a folyóba. A sporthorgász egyesület szerint évente volt hasonló szennyezés a Kaposon. Eddig csak feltételezték kiváltó okát. Most a folyó alacsony vízszintje segített azt kideríteni, és bíznak benne: megszüntetni. A cukorgyárban ígérik: kártalanítják a horgászokat.
Forrás: MR1
Új infók: Ma reggel (09.22.) a cukorgyár igazgatója nyilatkozott a Pécsi Körzeti Stúdiónak, amiben teljes mértékben elismerték a felelősségüket. Az igazgató ígéretet tett a halpótlás teljes költségének kifizetésére is.”
Ahogy a cikkben le is írják, a melegvizet engedték a Kaposba, sok kilométer hosszan megfőzve ezzel a folyó halait és természetesen más élőlényeit. A kárt is elismerték, mert nem volt más választásuk, hiszen úgymond most tetten érték őket. De az előző években ez nem sikerült. A Cukorgyár most 1,5mFt kártérítést fizetett önként a helyi horgászegyesületnek. Kérdezem én, ha a Cukorgyár önként és dalolva letette a másfél milliót azért a cikkben is említett két-három mázsa halért, akkor azért nem kellene elgondolkodni?
Ha példának okáért azt vesszük, hogy a ponty ára 600Ft/kg akkor ez mennyi halat jelent? 2500 kg piaci ponty árát (25 mázsa) tették le annak a fejében, hogy a dolgot, illetve annak természetkárosító hatását elhallgassák.
És egy másik, sokkal fontosabb kérdés: Hol voltak a természetvédők, a zöldek???
Ha kiderül, hogy valaki eltapos egy békát, nyomban nagy sajtóvisszhangja van, de amikor a víz alatti élőlények pusztulnak el, az miért nem érdekli őket? Mert nem látszanak? Na de kérem azok is élőlények, sőt nagyrészük komoly eszmei értéket képviselő védett faj. Akko mi van?
A napokban kapott szárnyra a következő hír:
„Vinasz jutott a szabadba, szennyeződött a Kapos folyó
2013.09.24., kedd 13:23
Vinasz, vagyis cukortalanított melasz jutott ki a szabadba a kaposvári cukorgyár területén lévő tároló tartály műszaki meghibásodása miatt. A szennyezés a csapadékvíz-elvezető rendszeren keresztül kis mennyiségben elérte a Kapos folyót is.
A kijutó anyag felfogását a cukorgyár dolgozói és az üzem létesítményi tűzoltói több mint 30 fővel megkezdték, majd a helyszínre riasztották a kaposvári tűzoltókat és a katasztrófavédelmi mobil labor szolgálatot is. A kifolyó anyag felfogása érdekében elzárták a tartályhoz tartozó védművet és a csapadékvíz-elvezető rendszert, valamint intézkedtek a Kapos folyóba torkolló élő vízfolyás ideiglenes elzárására is. A kifolyó anyag felfogását, visszaszivattyúzását és biztonságos elhelyezését a beavatkozó egységek, valamint az üzem munkatársai végzik.
A műszaki meghibásodás következtében személyi sérülés nem történt, az üzem folyamatos működése biztosított. A lakosságra gyakorolt hatása nincs a műszaki meghibásodásnak, ezért lakosságvédelmi intézkedés nem vált szükségessé.
A katasztrófavédelmi mobil labor szolgálat folyamatosan monitorozza az üzem területét és a Kapos folyónak a cukorgyár körüli szakaszát. Az üzem területén a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság iparbiztonsági hatósága hatósági eljárást indított, melynek során a társhatóságok bevonásával vizsgálják az eset bekövetkezésének körülményeit. A kárelhárításban 27 hivatásos tűzoltó vesz részt, összesen hét gépjárművel.
Lapunk kereste Hájos Lászlót, a cukorgyár vezérigazgató-helyettesét, ő azonban nem kívánt nyilatkozni lapunknak.
Forrás: SMKI „
Aztán ezzel csaknem egyidőben az alábbi cikk:
„Meghibásodott a tartály: Vinasz ömlött a Kaposba
2013-09-24 13:40:17
A cukorgyártásból származó melléktermék, az úgynevezett vinasz folyt a Kaposba. Megrepedt a cukorgyár egyik tárolója, innen szivárgott ki az anyag. Csak a halakra veszélyes.
A kijutó anyag felfogását először a cukorgyár dolgozói és az üzem tűzoltói próbálták megoldani, majd a helyszínre riasztották a kaposvári tűzoltókat és a katasztrófavédelmi mobil labor szolgálatot is. Hogy megakadályozzák az anyag tovább terjedését, elzárták a tartályhoz tartozó védművet és a csapadékvíz-elvezető rendszert, valamint intézkedtek a Kapos folyóba torkolló élő vízfolyás ideiglenes elzárásáról is.
A balesetben személyi sérülés nem történt, és az üzemben is folytatódhat a munka. A lakosság nem volt veszélyben.
A katasztrófavédelmi mobil labor szolgálat folyamatosan monitorozza az üzem területét és a Kapos folyónak a cukorgyár körüli szakaszát.
A Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság iparbiztonsági hatósága eljárást indított, hogy kivizsgálják a baleset okai. A kárelhárításban 27 hivatásos tűzoltó vesz részt, összesen hét gépjárművel.
Kozári Miklós, a Kaposvári Sporthorgász Egyesület elnöke megkeresésünkre elmondta: A Kapos folyóra nagyon rossz hatással lehet a baleset, ami hosszú időre visszavetheti az érintett szakasz élővilágát.
„Vinasz jutott a szabadba, szennyeződött a Kapos folyó
2013.09.24., kedd 13:23
Vinasz, vagyis cukortalanított melasz jutott ki a szabadba a kaposvári cukorgyár területén lévő tároló tartály műszaki meghibásodása miatt. A szennyezés a csapadékvíz-elvezető rendszeren keresztül kis mennyiségben elérte a Kapos folyót is.
A kijutó anyag felfogását a cukorgyár dolgozói és az üzem létesítményi tűzoltói több mint 30 fővel megkezdték, majd a helyszínre riasztották a kaposvári tűzoltókat és a katasztrófavédelmi mobil labor szolgálatot is. A kifolyó anyag felfogása érdekében elzárták a tartályhoz tartozó védművet és a csapadékvíz-elvezető rendszert, valamint intézkedtek a Kapos folyóba torkolló élő vízfolyás ideiglenes elzárására is. A kifolyó anyag felfogását, visszaszivattyúzását és biztonságos elhelyezését a beavatkozó egységek, valamint az üzem munkatársai végzik.
A műszaki meghibásodás következtében személyi sérülés nem történt, az üzem folyamatos működése biztosított. A lakosságra gyakorolt hatása nincs a műszaki meghibásodásnak, ezért lakosságvédelmi intézkedés nem vált szükségessé.
A katasztrófavédelmi mobil labor szolgálat folyamatosan monitorozza az üzem területét és a Kapos folyónak a cukorgyár körüli szakaszát. Az üzem területén a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság iparbiztonsági hatósága hatósági eljárást indított, melynek során a társhatóságok bevonásával vizsgálják az eset bekövetkezésének körülményeit. A kárelhárításban 27 hivatásos tűzoltó vesz részt, összesen hét gépjárművel.
Lapunk kereste Hájos Lászlót, a cukorgyár vezérigazgató-helyettesét, ő azonban nem kívánt nyilatkozni lapunknak.
Forrás: SMKI „
Aztán ezzel csaknem egyidőben az alábbi cikk:
„Meghibásodott a tartály: Vinasz ömlött a Kaposba
2013-09-24 13:40:17
A cukorgyártásból származó melléktermék, az úgynevezett vinasz folyt a Kaposba. Megrepedt a cukorgyár egyik tárolója, innen szivárgott ki az anyag. Csak a halakra veszélyes.
A kijutó anyag felfogását először a cukorgyár dolgozói és az üzem tűzoltói próbálták megoldani, majd a helyszínre riasztották a kaposvári tűzoltókat és a katasztrófavédelmi mobil labor szolgálatot is. Hogy megakadályozzák az anyag tovább terjedését, elzárták a tartályhoz tartozó védművet és a csapadékvíz-elvezető rendszert, valamint intézkedtek a Kapos folyóba torkolló élő vízfolyás ideiglenes elzárásáról is.
A balesetben személyi sérülés nem történt, és az üzemben is folytatódhat a munka. A lakosság nem volt veszélyben.
A katasztrófavédelmi mobil labor szolgálat folyamatosan monitorozza az üzem területét és a Kapos folyónak a cukorgyár körüli szakaszát.
A Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság iparbiztonsági hatósága eljárást indított, hogy kivizsgálják a baleset okai. A kárelhárításban 27 hivatásos tűzoltó vesz részt, összesen hét gépjárművel.
Kozári Miklós, a Kaposvári Sporthorgász Egyesület elnöke megkeresésünkre elmondta: A Kapos folyóra nagyon rossz hatással lehet a baleset, ami hosszú időre visszavetheti az érintett szakasz élővilágát.
Forrás: KAPOSPONT
Ez a két rövidke hír járta be aznap a helyi médiát. Igazából nem halt meg senki, senkinek sem marta le a testéről a bőrt semmi, miért kellene ezzel a témával foglalkozni? A természet, a halak, a folyó kit érdekel? Ez nem lehet szenzáció, nincs hír értéke. Az, hogy a Kapost elöntötte a barnásvörös áradat, kipusztítva belőle az életet, kit érdekel? Még a természetvédőket sem, hiszen ki látja? Kit érdekel a levegőt a vízfelszínen fuldokolva vevő, az életükért küzdő nyomorult vonagló haltesteket? Holnapra elviszi a víz őket, aztán? Aztán letagadhatjuk az egészet, mintha mi sem történt volna. Marad a város számára jó adófizető Cukorgyár és a jó kapcsolat mindennél fontosabb. Mit számít a folyó és annak élővilága? Fő, hogy a tulajdonos, az osztrák tulajdonos jól érezze magát. Őt aztán mit érdekli, hogy itt, Magyarországon tönkretesz agy folyót? Hiszen kollégái ugyan ezt teszik a Rábával. Amíg osztrák területen folyik, pisztrángok élnek benne, de mielőtt kilép az országukból, még az élet hírmondóit is kiölik belőle a bőrgyárak szennyvizeivel. A magyaroknak ilyen koszosan is jó lesz!
A szennyvízáradatot, minden híresztelés ellenére, még másnapra sem tudták megállítani. 5000 köbméter szennyből 4500 kifolyt, ennek jó része a Kaposba. Erről árulkodnak a helyi horgászok és a helyi horgászegyesületek felvételei. A körgát rossz volt, az ideiglenes gát átszakadt, a csapadékvíz elvezetőket nem zárták el időben és így tovább. Tehát senki sem volt felkészülve ilyen esetre. Pedig 5000 köbméter szennyvíz állt ott egy acéltartályban.
A szennyvízáradatot, minden híresztelés ellenére, még másnapra sem tudták megállítani. 5000 köbméter szennyből 4500 kifolyt, ennek jó része a Kaposba. Erről árulkodnak a helyi horgászok és a helyi horgászegyesületek felvételei. A körgát rossz volt, az ideiglenes gát átszakadt, a csapadékvíz elvezetőket nem zárták el időben és így tovább. Tehát senki sem volt felkészülve ilyen esetre. Pedig 5000 köbméter szennyvíz állt ott egy acéltartályban.
Íme a következő cikk:
„Évekig kihat a Kapos élővilágára a vinaszömlés
2013.09.25, Szerda
Továbbra is ömlik a vinasz a Kapos folyóba – ezzel fogadták stábunkat a horgászok. A cukorgyár vezetése ezzel szemben azt mondja: nem folyik már a szerves anyag. A cukorgyár egyik tartálya még kedden reggel repedt meg, amiből a barnás színű, sűrű anyag kijutott a természetbe. A tartályt körülvevő gátrendszert lezárták, a hömpölygő vinaszt földtorlasszal állították meg, de nem sikerült megfékezni a folyadék terjedését, így a környező megyék is veszélyeztetettek. A horgászok szerint a Kapos folyó élővilága hosszú évek múlva regenerálódhat.
Négymillió liter vinasz szabadult ki egy tartályból a Kaposvári Cukorgyár területén. A folyóba jutva a szerves anyag elvonja az oxigént a vízi élőlényektől, főként a halak pusztulhatnak el - mondja Kozári Miklós. Az elszíneződés most is látszik, tehát nem sikerült megfékezni a vinaszt, így a szomszédos megyékbe is jut a szennyezésből - tette hozzá a szakember.
Kozári Miklós, elnök, Kaposvári Sporthorgász Egyesület:
- Ez az anyag eljut Dombóvárig, eljut Tolna megyébe. Ők se fognak neki örülni, feltételezem, és ez azt jelenti, hogy ezzel a Kapos, mint vízfolyás ez kőkeményen szennyeződött, ez azt jelenti, hogy az általunk horgászandó területnek több, mint a fele megszűnik.
- Ez az anyag eljut Dombóvárig, eljut Tolna megyébe. Ők se fognak neki örülni, feltételezem, és ez azt jelenti, hogy ezzel a Kapos, mint vízfolyás ez kőkeményen szennyeződött, ez azt jelenti, hogy az általunk horgászandó területnek több, mint a fele megszűnik.
A megrepedt ötezer köbméteres tartályt körülvevő gátrendszert tegnap lezárták, és a folyó felé hömpölygő vinaszt földtorlasszal állították meg - mondja a kaposvári cukorgyár vezetője, aki szerint már nem folyhat a vinasz a folyóba. Igaz, a tartály közelébe nem mehetett a forgatócsoport ezúttal sem. Hájos László úgy véli: a barnás színű anyagból kis mennyiség jutott a folyóba, ezért nincs szó akkora veszélyről, mint amit a horgászok állítanak.
Hájos László, vezető, Kaposvári Cukorgyár:
- Bírságot mindenképpen kapunk, mert bírságot, bármit engedünk a tóba természetesen. Be is jelentettük, itt volt a vízügy, jó pár milliós bírságot fogunk ezért fizetni meg mindenért, de az, hogy nem is tapasztaltak halpusztulást vagy ilyesmit a Kaposon, és hát mondom a vízminőségbeli minták se mutattak ki semmiféle változást.
- Bírságot mindenképpen kapunk, mert bírságot, bármit engedünk a tóba természetesen. Be is jelentettük, itt volt a vízügy, jó pár milliós bírságot fogunk ezért fizetni meg mindenért, de az, hogy nem is tapasztaltak halpusztulást vagy ilyesmit a Kaposon, és hát mondom a vízminőségbeli minták se mutattak ki semmiféle változást.
Mivel alacsony a folyó vízhozama, így könnyedén lerakódik a vinasz az iszapba - magyarázza Kozári Miklós. A halak így még menekülhetnek a barnás anyag elől, de amikor nagyobb lesz a víz, akkor alulról és felülről is vinaszréteg borítja a Kapost, ezt pedig már nem tudják kikerülni a halak. Hogy pontosan mennyivel csökken a halállomány egyelőre nem lehet tudni, miként azt sem, hogy mikor áll helyre az ökológiai egyensúly.
Forrás: Somogy TV
Én vállalkozó vagyok, tudom, tapasztalom, hogy mennyi előírás vonatkozik egy-egy termelő egységre. Tudom, tapasztalom, hogy mennyi valós és mondvacsinált szervezetnek kell fizetnem azért, hogy megfeleljek előírásaiknak. Ezek után kérdezem én: nem volt olyan szerv, akinek időnként ellenőriznie kellett volna a tartály állapotát? Nem volt földrengés, atomtámadás és semmi olyan körülmény, ami miatt annak a tartálynak hirtelen el kellett volna repednie. Ha a gyár, vagy az illetékes felügyeleti szervek megfelelően ellenőrizték volna annak az 5000 köbméteres tartálynak az állapotát, biztosan észre vették, vagy észre kellett volna venniük, hogy elrozsdásodott, ezért nem megfelelő a falvastagsága, vagy a hegesztésnél szivárgás van és így tovább. Dolgoztam olyan területen, hogy bizton állíthatom, a hibák nagy biztonsággal megtalálhatók. Hol voltak a felügyeleti szervek? Vagy már azok is osztrák zsebben voltak/vannak? És a környezetvédők?
Tisztelt Hájos László Úr!
Ön azt nyilatkozta, hogy „nem tapasztaltak halpusztulást, vagy ilyesmit …”
Kérem nézze meg ezeket a képeket, melyeket ma készítettem a Kapos dombóvári szakaszán, a folyó minegy 70 méteres részén.
.jpg)
A folyó még most is barna /09.27-én) és büdös a vinasztól.
.jpg)
Úszó haltetemek
.jpg)
Virág a halak sírjára.
.jpg)
.jpg)
Ez a jász sem tudta elkerülni a mérget.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Süllő a partszéli növényzetben.
Sajnos, hassal fölfelé.
Sajnos, hassal fölfelé.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Domolykók
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Fenékjáró küllő. Ez a hal csak ott él (élt) meg, ahol a víz igen tiszta.
A Kapos már ilyen tiszta volt, hogy ez a kényes hal is elviselte.
Eszmei értéke 2000,-Ft.
.jpg)
Valamilyen géb. Nem tudtam pontosan beazonosítani.
.jpg)
Domolykók. A legnagyobb verte a fél kilót.
Jobbra lent fenékjáró küllő.
.jpg)
Mindent vitt a vinasz, mint a piros ász! Szivárványos öklék százai.
Eszmei érték 2000,-Ft/db.
.jpg)
Kárász, domolykó, dévér, küsz stb.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Közel kilós dévér, mert ilyenek is éltek a Kaposban.
.jpg)
.jpg)
Ez a domolykó már kiló fölött volt.
.jpg)
Süllő, amely kínjában a parti növényzet közé menekült.
De ez sem segített.
.jpg)
.jpg)
A pontyok sem bírták a vinaszt.
Pedig Hájos László szerint ki kellett volna bírniuk ezt a kis szennyezést.
.jpg)
Szivárványos ökle, küsz, domolykó, küllő és még sorolhatnám.
Egy szóval: minden.
És, ha ezek után még mindig van bőr a képén azt állítani, hogy nem volt halpusztulás, akkor szégyellje magát.
Mai hír:
„Több milliós bírságra számíthat a kaposvári cukorgyár
2013-09-27 16:58:29
Ugyan bizonyítottan természeti kár még nem keletkezett, az üzemi katasztrófának komoly pénzügyi kötvetkezményei lehetnek.
Ahogy arról korábban írtunk az egyik 5000 köbméteres tartály hegesztése megrepedt, ezért több millió liter úgynevezett vinasz, a cukorgyártásból maradt melléktermék ömlött ki.
A barnás színű anyagból a Kapos folyóba is jutott, ez veszélyezteti a halak életét ugyanis oxigént von el a vízből.
A gyár területen jelenleg a helyreállítási munkákat végzik. Az anyag nagy részét már sikerült egy másik tartályba átszivattyúzni. A munkálatok költsége több mint 30 millió forint. A gyár emellett büntetésre is számíthat.
- Halpusztulásra, vagy környezeti károkozásra utaló nyomot nem találtak, de a beengedett vinasz után a beengedett KOI után megvan a törvényben előírt forint, azt nyilván ki fogják vetni ránk. - nyilatkozta Hájos László.
2013-09-27 16:58:29
Ugyan bizonyítottan természeti kár még nem keletkezett, az üzemi katasztrófának komoly pénzügyi kötvetkezményei lehetnek.
Ahogy arról korábban írtunk az egyik 5000 köbméteres tartály hegesztése megrepedt, ezért több millió liter úgynevezett vinasz, a cukorgyártásból maradt melléktermék ömlött ki.
A barnás színű anyagból a Kapos folyóba is jutott, ez veszélyezteti a halak életét ugyanis oxigént von el a vízből.
A gyár területen jelenleg a helyreállítási munkákat végzik. Az anyag nagy részét már sikerült egy másik tartályba átszivattyúzni. A munkálatok költsége több mint 30 millió forint. A gyár emellett büntetésre is számíthat.
- Halpusztulásra, vagy környezeti károkozásra utaló nyomot nem találtak, de a beengedett vinasz után a beengedett KOI után megvan a törvényben előírt forint, azt nyilván ki fogják vetni ránk. - nyilatkozta Hájos László.
Forrás: KAPOSPONT
Most pedig nézzük, mi is az a VINASZ?
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
„A vinasz a cukorgyártás egyik mellékterméke, sötétbarna színű, jellegzetes szagú folyadék. Szárazanyagtartalma jellemzően 68-70% (ebből nyers fehérje 22–23%), pH-ja 6,1–6,3.
Előállítása
A cukornád vagy a cukorrépa feldolgozásakor melasz keletkezik. A melasz cukortartalma élesztő hozzáadásának hatására alkohollá alakul át. Az erjesztés eredményeképpen létrejövő alkohol után visszamaradó cefre lepárlásakor megmarad egy 8-11% szárazanyagtartalmú melaszmoslék, amely a cukor kivételével tartalmazza a melaszban eredetileg jelen levő tápanyagokat. A melaszmoslék besűrítésével keletkezik a vinasz.”
A cukornád vagy a cukorrépa feldolgozásakor melasz keletkezik. A melasz cukortartalma élesztő hozzáadásának hatására alkohollá alakul át. Az erjesztés eredményeképpen létrejövő alkohol után visszamaradó cefre lepárlásakor megmarad egy 8-11% szárazanyagtartalmú melaszmoslék, amely a cukor kivételével tartalmazza a melaszban eredetileg jelen levő tápanyagokat. A melaszmoslék besűrítésével keletkezik a vinasz.”
Nos, ez a jellegzetes (büdös, cukorrépa szagú) szagú és barna színű folyadék szagosította és színezte be a Kapos folyó dombóvári szakaszát még a mai nap (09.27.) késő délután is.
A Kapos vízhozama ilyenkor az egy köbméter/másodpercet sem éri el Dombóvárnál, Kaposvárnál pedig ennek is csak a töredéke.
Ha a kiömlött 4500 köbméter szennyvíznek csak a tizede is érte el a folyót (a helyi becslések ennek legalább a feléről szólnak, mert nem tudták azonnal megállítani) az is 450 köbméter. Ez közel 1000 szer nagyobb, mint a Kapos akkori vízhozama. Miről is beszélünk? 17 percen keresztül a Kaposban nem folyt más, mint VINASZ. 17 perces szennyvízdugó haladt végig a folyón. Ez közel 350 m hosszú tömény szennydugót jelent. Nem tudom elképzelni azt a halat, amely a kopultyújába ragadt vinaszban 17 percig kibírná.
Természetesen ezek csak elméleti számítások. A valóság az, hogy a kaposvári szennydugó dombóvárig ért, kiölve ezzel a folyó teljes halállományát. Gyakorlatilag kinullázták a folyót.
Ha a kiömlött 4500 köbméter szennyvíznek csak a tizede is érte el a folyót (a helyi becslések ennek legalább a feléről szólnak, mert nem tudták azonnal megállítani) az is 450 köbméter. Ez közel 1000 szer nagyobb, mint a Kapos akkori vízhozama. Miről is beszélünk? 17 percen keresztül a Kaposban nem folyt más, mint VINASZ. 17 perces szennyvízdugó haladt végig a folyón. Ez közel 350 m hosszú tömény szennydugót jelent. Nem tudom elképzelni azt a halat, amely a kopultyújába ragadt vinaszban 17 percig kibírná.
Természetesen ezek csak elméleti számítások. A valóság az, hogy a kaposvári szennydugó dombóvárig ért, kiölve ezzel a folyó teljes halállományát. Gyakorlatilag kinullázták a folyót.
Mivel a Kaposnak a Sió csatornáig nincs számottevő becsatlakozó vízfolyása, a szennydugó alig hígitva úszik végig, majd a Siót is tönkre téve ér a Dunába.
Most pedig nézzük a halállományt. A Kaposban egy nem régi felmérés szerit 18 halfaj élt, melynek jó része természetvédelem alatt álló, eszmei értékkel rendelkező halfaj volt.
A folyó (ahogy az a képeken is látszik) teljes domolykó állománya kipusztult. Elpusztult a süllő állomány is. Fotóztam elpusztult dévért, kárászt, pontyot, jászkeszeget, szivárványos öklét, fenékjáró küllőt, botos kölöntét, selymes durbincsot, gébeket, küszt, karika keszeget, törpeharcsát. Gyakorlatilag az elpusztult halak közt a teljes halfauna képviselői megtalálhatók.
A szivárványos ökle eszmei értéke 2000,-Ft, a fenékjáró küllő eszmei értéke 2000,-Ft, a botos kölönte 10.000,-Ft-ot ér, a selymes durbincs ugyancsak 10.000,-Ft-os hal.
És most megint számoljunk. A folyó 70 méteres szakaszán, ahol fotóztam legalább 400 db elpusztult szivárványos öklét láttam. A folyó 112 km hosszú. Ez 640000 db elpusztított szivárványos öklét jelent. Ez csak ennél a halfajnál 12,8mFt kár.
És így tovább. Végigszámolta ezt már valaki? Vagy menjünk tovább. Ezen a 70 méteres szakaszon össze lehetne gyűjteni legalább 40 kg elpusztult halat. A folyó teljes hosszára vetítve ez 64 tonna hal. Ponty egyenértékben számolva (600Ft/kg) ez 38,4 mFt kárt jelent.
A folyó (ahogy az a képeken is látszik) teljes domolykó állománya kipusztult. Elpusztult a süllő állomány is. Fotóztam elpusztult dévért, kárászt, pontyot, jászkeszeget, szivárványos öklét, fenékjáró küllőt, botos kölöntét, selymes durbincsot, gébeket, küszt, karika keszeget, törpeharcsát. Gyakorlatilag az elpusztult halak közt a teljes halfauna képviselői megtalálhatók.
A szivárványos ökle eszmei értéke 2000,-Ft, a fenékjáró küllő eszmei értéke 2000,-Ft, a botos kölönte 10.000,-Ft-ot ér, a selymes durbincs ugyancsak 10.000,-Ft-os hal.
És most megint számoljunk. A folyó 70 méteres szakaszán, ahol fotóztam legalább 400 db elpusztult szivárványos öklét láttam. A folyó 112 km hosszú. Ez 640000 db elpusztított szivárványos öklét jelent. Ez csak ennél a halfajnál 12,8mFt kár.
És így tovább. Végigszámolta ezt már valaki? Vagy menjünk tovább. Ezen a 70 méteres szakaszon össze lehetne gyűjteni legalább 40 kg elpusztult halat. A folyó teljes hosszára vetítve ez 64 tonna hal. Ponty egyenértékben számolva (600Ft/kg) ez 38,4 mFt kárt jelent.
Amit még erről a vinaszról tudni kell, hogy nehezebb, mint a víz, ezért lerakódik az iszapban. Magas a fehérje tartalma, ami majd a nyári melegben fogja megölni a vizet. Így aztán a halat most orrba vágta ez a szennydugó és meg is ölte. Azokat a halakat pedig, amelyek véletlenül egy kis mellékágba be tudtak menekülni előle, a rothadó, bomló fehérje fogja majd hátba támadni a későbbiekben. Szóval sakk-matt!
A Cukorgyár részére pedig mi lesz az egésznek a következménye? Semmi, vagy néhány milliós bírság, amiből tesznek majd a folyóba némi kárászt és pontyot.
Igen, sajnos csak ennyi lesz a következmény. Ahogy már korábban és máshol is kifejtettem a véleményemet, a természetvédőket nem érdekli a dolog, hiszen a víz alatti élet őket nem érdekli, az nem látszik. Ugyan már néhány halfaj, „Uram bocsá!”, néhány védett halfaj, kit érdekel?! Majd újra települnek, ha akarnak. Felúsznak a Dunából, Sióból. Oldják meg, ha élni akarnak! Állításomat igazolja, hogy sem a vízparton, sem a médiákban nem találkoztam természetvédőkkel.
A Cukorgyár bűntetlenül (és engedély nélkül) épített egy gátat a folyóra, hogy meggyorsítsa a vízfolyást és a szennyvizet és a meleg vizet is ez alá vezeti be. Sem a vízügy nem szól a folyó elgátolásáért, sem a természetvédők nem teszik szóvá a halak vándorlása elé emelt akadályt. Lehet, hogy mindenki megkapta a maga kis csúszóját?
Igen, sajnos csak ennyi lesz a következmény. Ahogy már korábban és máshol is kifejtettem a véleményemet, a természetvédőket nem érdekli a dolog, hiszen a víz alatti élet őket nem érdekli, az nem látszik. Ugyan már néhány halfaj, „Uram bocsá!”, néhány védett halfaj, kit érdekel?! Majd újra települnek, ha akarnak. Felúsznak a Dunából, Sióból. Oldják meg, ha élni akarnak! Állításomat igazolja, hogy sem a vízparton, sem a médiákban nem találkoztam természetvédőkkel.
A Cukorgyár bűntetlenül (és engedély nélkül) épített egy gátat a folyóra, hogy meggyorsítsa a vízfolyást és a szennyvizet és a meleg vizet is ez alá vezeti be. Sem a vízügy nem szól a folyó elgátolásáért, sem a természetvédők nem teszik szóvá a halak vándorlása elé emelt akadályt. Lehet, hogy mindenki megkapta a maga kis csúszóját?
Új halászati törvényt hoztak. Védjük a vizes élőhelyeket! Sikerült!
A Kapos a rendszerváltás előtt szennyvízcsatorna volt. 25 évébe került a természetnek, hogy rendbe hozza. Most egy osztrák gyára egy nap alatt elrendezte a kérdést, újabb 25 évre megadta a feladatot a természetnek. De, hogy azért ne legyen olyan egyszerű dolga, a Kapos felső szakaszát elkezdték kotorni. Hogy ez mit jelent? „V” alakban kitakarítják a medret, növényestől, iszapostól. Gyakorlatilag egy egyenes vízlevezető árkot készítenek belőle. Nehogy már szaporodni tudjanak a halak! Mit gondolnak azok a rusnya férgek? Ha utódokat akarnak, küzdjenek meg érte! Védjük a vizes élőhelyeket gyerekek!
A Kapos a rendszerváltás előtt szennyvízcsatorna volt. 25 évébe került a természetnek, hogy rendbe hozza. Most egy osztrák gyára egy nap alatt elrendezte a kérdést, újabb 25 évre megadta a feladatot a természetnek. De, hogy azért ne legyen olyan egyszerű dolga, a Kapos felső szakaszát elkezdték kotorni. Hogy ez mit jelent? „V” alakban kitakarítják a medret, növényestől, iszapostól. Gyakorlatilag egy egyenes vízlevezető árkot készítenek belőle. Nehogy már szaporodni tudjanak a halak! Mit gondolnak azok a rusnya férgek? Ha utódokat akarnak, küzdjenek meg érte! Védjük a vizes élőhelyeket gyerekek!
A cukorgyár pedig zavartalanul (vagy kisebb üzemzavarokkal) működni fog tovább. Herr Osztrák pedig probléma nélkül szennyezi tovább hazánk természetes vizeit. Beleengedi a vinaszt a Kaposba, aztán beül az autójába és hazamegy az alpesi házába és gyönyörködik az előtte futó kristálytiszta patakban, esetleg még iszik is belőle. Mi meg szagoljuk a Kaposban folyó vinasz répabűztől áradó szagát és isszuk a Kaposmenti kutakból nyert ivóvizet. Hurrá! Egyszer hallottam valahol: „Mi ez, ha nem az ország szándékos tönkretétele?” . Tönkreteszik a vízkészletet, aztán majd vásároljuk az osztrákoktól jó pénzen az ásványvizet, ha inni akarunk.
A média pedig, aki segíteni tudna, ül a babérjain. Nem halt meg senki, így a dolog senkit nem érdekel, nincs hírértéke.
Én viszont remélem, hogy ez az írás sok, nagyon sok helyre eljut, vagy aki olvassa eljuttatja, vagy egy olyan ember kezébe kerül, akiben van egy kis segítő szándék, és ez a természeti katasztrófa, talán a vörösiszapot követő második legnagyobb természetkárosodást okozó, nem kerül elhallgatásra.
Papp József
