Az U1300137 ügyiratszámú, „Horgászati eszköz” című, rövidesen oltalommegadásra kerülő használati minta bejelentés feltalálója és jogosultja Papp József, Dombóvár.
E bejelentés egy olyan horgászati eszköz, fantázianevén „csalitüske”, amely áll egy alaptestből, mely rendelkezik egy, az eszköznek hajszálelőkére való felkötését biztosító, lyukas szem résszel, továbbá a szem rész folytatásában a csali felfűzését és tartását biztosító, viszonylag hosszú és vékony, hegyes végben végződő, tű alakú szár résszel, ahol a szár részen kialakított és a csali biztos tartását elősegítő egy vagy több, kiálló, hegyes szakáll rész van.
A fent leírt horgászati eszköz kizárólagos gyártási és forgalmazási jogával fenti jogosult rendelkezik. Mindenki, aki a fent leírt horgászati eszközt Magyarországon gyártaná vagy forgalmazná, Papp József oltalmi jogosultságába ütközne.
A vonatkozó hatályos jogszabályok értelmében (1991. évi XXXVIII. tv., 1995. évi XXXIII. tv.) ahasználati mintaoltalom bitorlását követi el, aki az oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul hasznosítja. A használati mintaoltalom jogosultja a bitorlóval szemben a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a szabadalombitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;
d) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
e) követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a kizárólag vagy elsősorban a szabadalombitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a szabadalombitorlással érintett termékek lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
A fentieken túlmenően az iparjogvédelmi jogok bitorlásának súlyos büntetőjogi szankciói is lehetnek a 2012. évi C. tv. /BTK/ 388. §-a szerint azaz:
aki a jogosultnak törvény alapján fennálló iparjogvédelmi oltalomból (pl. használati mintaoltalomból) eredő jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését üzletszerűen követik el.
A fentiek miatt felszólítjuk a "másolni" szándékozókat, tartózkodjanak a jogsértő magatartástól. Ellenkező esetben a jogosult kénytelen lesz élni törvény biztosította jogával, amelynek eredményeképpen a bitorlónak nemcsak fel kell hagynia a jogsértő tevékenységgel, hanem a fentiek szerint −többek között− kell számolnia a bitorlással érintett eszközök elkobzásával, az elért gazdagodás maradéktalan visszatérítési kötelezettségével, valamint vesztes félként viselnie kell a bírósági eljárás költségeit is. A polgári jogi szankciók mellett, büntetőjogi eljárás keretében akár több éves börtönbüntetés is kiszabható az iparjogvédelmi jogok megsértőjére.
TOP MIX
