A helyszín horgászszemet gyönyörködtetõ. Szépen gondozott gátoldal, egyszerû, de kényelmes stégek, árnyékot adó beülõk. Nincsen tömeg, csend és nyugalom honol a parton, elmondások szerint (és mint késõbb ki is derült) jól is halasított. Ezek a körülmények is, valamint a közelben lévõ két horgász ösztönzött gyors kipakolásra a Józsi bácsi melletti stégen.
A kipakolással gyorsan végeztem.
Az etetési taktikán nem vacilláltunk sokat, igazából a két fajta minõséget favorizáltuk. No nem a jót, meg a rosszat, hanem, mint az étteremben. Az egyik a jóból többet, ami esetünkben XT81-es chilis etetõ volt magokkal, pelletekkel kibélelve, a másik pedig az igazi gourmet-ság, a tökéletes, mindent kielégítõ falat, amit jelen esetben a csali, és a Protein Bomba Explosive Feeder Method Mix testesített meg.
Az étlap.
És a ínyenceknek ...
... a fehérjedús Method Mix.
Miután végeztem az etetõ megkeverésével, jöhetett az etetés maga. Felcsatoltam az öreg csukázó úszóból készített markert, bedobtam egy jó 40 méterre, és azt a helyet etettem meg. Zsinórjelölõnek most a piros Top Mix jelölõt használtam, mert a világos Korum Reel Line zsinóron ez látszik igazán.
Alapozó gombócok készítése.
Már repülhet is!
Fontos, hogy visszataláljunk az etetésre.
"Mikor lesz már készen ez a nyikhaj" gondolhatta Józsi bácsi, aki 10 perc alatt horgászásra készen állt.
Az alapozás után már csak a felszerelés összeállítása maradt vissza. A bõség zavara miatt kellett egy kis idõ, hogy kitaláljam, mit szeretnék, de végül egy 30 grammos csúszó method kosárra szavaztam, amit csak alulról ütköztettem egy Korum Quick Change Beaddel, és ebbe került a Powerline 15-ös elõke, a Korum S3-as horoggal, hajszálelõkén rögzített Quickstoppal ellátva.
Különbözõ méretû kosarak, és a hozzájuk való töltõk.
Magam kötötte, és elõkötött Quickstopos horgok, elõkék.
Két fajta végszerelék, én a csúszót választottam.
A tökéletes falat.
Mialatt szerelgettem, Józsi bácsi úgy döntött, hogy a kosárba egy másik kaját fog keverni. Vödrébe a Protein Bomba Ponty Method Mixet öntötte, és hozzá igen nagy mennyiségû - kísérleti stádiumban lévõ - mikropelletet adagolt. Kevés vízzel készre keverte, és a látvány nagyon izgalmas volt. A nedves etetõanyag rátapadt a száraz pelletre, így a kosárban is jól megmaradt, és az etetõanyagos pellet golyók is igen reménykeltõen néztek ki.
Az új mikropellet...
... és az ígéretes keverék.
Ezek után végre eljutottunk a horgászatig. Odafordultam kérdezni valamit Józsi bácsihoz, mikor visszanéztem a botom már derékszögbe hajolva állt a tartóban. Bevágáskor jólesõ ellenállás a zsinór végén, és gyors fárasztás után fogtam egy aranyos másfelest. Gyakran ilyenkor a horgász elbízza magát, és ezzel zárja a napját is. Hát most nem így történt! Kapás kapást ért, nem "gyõztem" fárasztani. Kicsit ért nagy, nagyot pedig kicsi. Gyakorlatilag folyamatosan jött a hal, és már azt a csalit kerestem, amit nem azonnal húzott el a ponty. De ha a kedves olvasó azt hiszi, hogy ez valami, akkor nem látta, mi folyik a szomszéd stégen. Volt olyan, hogy 10 bedobásból 10-szer nem volt ideje Józsi bácsinak a botot a tartóba lerakni, mert már a kezébõl húzta a botot a ponty. A 10 kapásból 4 volt 5 kiló feletti. Míg nekem a favorit csali egy horgot jól álló halas puha pellet volt, addig a szomszédban a Soft Pelletnek hívott, de kemény lebegõ csali volt a nyerõ.
A nap legsikeresebb csalija.
Fogtunk kicsiket...
...és nagyokat is.
Elfoglaltság miatt három és fél órát horgásztunk aktívan, de amennyit fogtunk, azt egész napos eredménynek is elfogadnám bármikor. Magam olyan 30 kiló környékén fogtam, de Józsi bácsi közel 60 kilós fogásának a környékére sem érhettem.
Nagyon elfáradtam egy igen aktív pecában, de hazafelé az autóban már a következõ horgászatot tervezgettem.
A tógazda kérésére egy teríték fotó.
írta: Molnár Tamás
fotózta: Kozári Miklós
