Így volt ez a minap is, kedvenc csatornám mellett talált a reggel. Úgy van az, hogy amint megyek reggelente a nagykereskedésbe vásárolni, valahogy mindig a csatorna partján vezet az út, valahogy mindig útba esik, pedig bizony kell tenni vagy 10 kilométer kerülõt, de nem tehetek róla, az út arra vezet!
Az egyik hajnalon, amikor arra vetett a jó sorsom, láttam, hogy már igencsak mozog a vízen a hal. Így másnap egy matchbot, egy kg a kedvenc tavaszi etetõanyagomból, egy zacskó löszös, felhõzõs föld, némi kevés kendermag is lapult az autó rakterében. Úgy döntöttem, megkísértem a szerencsémet. Az elõzõ napon látott nád elõtti mozgások helyére dobtam be néhány gombócot és kíváncsian vártam, mi fog történni.
Nem kellett sokáig úsztatgatnom. Elsõre kicsit állítottam az eresztéken, hiszen egyértelmûen elakadtam. Amint visszavettem az eresztékbõl már el is ütötte az elsõ hal az úszómat. Parádés kis peca volt. Az egy óra alatt fogtam dévért, karikakeszeget, bodorkát, vörösszárnyút, kárászt, gyakorlatilag mindenféle halat, ami ebben a kis vízben lakik. De a domináns halfaj most a bodorka volt. Igen komoly élményszámba ment a megfogásuk.
És, hogy miért is osztom ezt meg másokkal? Azon kívül, hogy az örömömet elmondjam? Nem más az oka, mint, hogy mindenkit bíztassak arra, hogy bátran, 1-2 órára is álljon meg horgászni, hiszen az is kikapcsolja az ember agyát a város forgatagából, pörgõs életünkbõl. Ha útba esik valami víz, akkor biztos lehet néhány órát szakítani, hogy egy matchbottal és egy vödörrel leüljön horgászni.
Kívánom, hogy mindenkinek úgy kezdõdjön ez az év, mint nekem kezdõdött!
