A Kapos sokat változott azóta, de valahogyan hal mindig volt benne. Abban az idõben tiszta, széles, mély-sekély és viszonylag kanyargós volt. Voltak kavicspadok, alámosott partok, gyors és lassú részek.
Aztán iparosodtunk, a kaposvári cukorgyár szennyvizétõl répaszezonban gyakoriak lettek a ?kábulások", mikor is a halak valami méregtõl kóvályogtak a víz tetején. Csak össze kellett szedni õket. Pontyok, dévérek, csukák, márnák, jászok. Több kilós példányok a víz tetején.
Aztán indult a dombóvári fûtõház olajos szennyvize. Na, ez már nem kábulást, hanem pusztulást hozott. Fõleg, mikor keveredett a kaposvári cukorgyár szennyvizével.
A Kapos vize fekete lett, olajos foltokkal. A zsinór legfeljebb egy horgászatot bírt ki, mert hal azért maradt benne. A kárász és az angolna elég jól tûrte még ezt a vizet is.
De megérkeztek a környékbeli települések szennyvizei is. Na, ez már minden élõlényt kipusztított. Még békák sem voltak. Még a tubifex sem bírta azt a szennyet. A víz is messzirõl bûzlött.
Aztán jött a rendszerváltás! A víz fogyni és tisztulni kezdett. Sok tó és víztározó épült a mellékpatakokra, így a Kapos vize egyre kevesebb lett, a vízfolyás szélessége csökkent. A vize azonban mára már kitisztult, erre utal a sok domolykó jelenléte is.
A töltések közt nem is lehet látni a folyócskát. Árvizek idején azonban megtelik. A vízszint akár 10 méterrel is magasabb, ilyenkor szélessége eléri az 50 métert is.
Nyugalmi állapotban szélessége ezen a szakaszon 10-15 méter között váltakozik.
Ha a vízhez akarunk férni, elõször utat kell vágni a dzsungelben. Bozótvágáshoz felkészülve.
Nem könnyû munka az embernél is magasabb gazban, csalánban helyet tisztítani.
Erre a folyócskára terveztem mai kirándulásomat azzal a céllal, hogy bemutassam horgászatát. Sok hasonló víz van az országban, sok meglepetést rejtve. Partjaikon abszolút elvonulhat az ember a világ zajától, biztosítva ezzel tökéletes pihenést és akár kedves horgászélményeket is magának.
A lepakolásnál óvatosnak kell lenni, csúszhat a fû, meredek a part stb.
Kitisztított horgászhelyemen.
A Kaposban is, mint minden hasonló vízben elsõsorban kárászra lehet számítani. Aztán lehetnek még keszegek, dévérek, melyek a Dunából jönnek fel szerencsés esetben, és itt is maradnak. Van a folyóban ponty is, hiszen sok halastó és horgásztó nyeri vizét a mellékpatakokból, ahonnét idõnként kiszöknek a halak. Állítólag süllõ és csuka, sõt, még harcsa is van a vízben. Én a békéshal állományra voltam kíváncsi, ezért ennek megfelelõ felszerelést vittem magammal. Spiccbot, mini rakós, etetõanyag és csali.
Ezt kevertem.
Bekeverve pedig ezt adta.
Kedvenc spiccbotom.
Az etetõanyagot apró gombócokban dobtam a folyó közepére, nehogy a nagyobb gombócok zajától elriadjanak a halak. Ezután összeraktam a pecáimat.
Etetés apró gombócokkal.
Víznyerés.
A felszerelés összerakása.
Spiccbotra 0,5 gr-os gömbölyû, rakósra 1 gr-os Cralusso Shark kerül.
A mederfenék feltérképezése ismeretlen vízen az egyik legfontosabb feladat.
Ismeretlen vízen nagyon fontos a mederfenék feltérképezése, vagyis a meghorgászni kívánt vízterület fenékviszonyainak megismerése. Lehetnek gödrök, púpok, akadók, amelyek akár haltartó helyek is lehetnek, de meg is keseríthetik horgászatunkat a folytonos leakadásokkal.
A túloldali fonás jó haltartó hely lehet (már amennyiben meghorgászható).
Spiccbottal kezdtem a pecát. A kicsi, fél grammos úszó tökéletesen megfelelt a lassan áramló vízben. Alig visszatartva jól vezethetõ volt és a kapás sem maradt el. Elõször néhány sneci kapta el a lassan besüllyedõ csalit, majd megérkeztek a dévérek is.
A kicsi úszó tökéletesen megfelelt a lassan áramló vízben.
A dévérek nem voltak nagyok, de jó szórakozást nyújtottak.
A finom szereléssel jó volt rájuk horgászni.
A 10-15 dekás halakat röptettem.
A dévérek szépen jöttek, de kíváncsi voltam, hogy más halat is rejt-e a folyócska. Ezért aztán a rakóssal átnyúltam a túloldali bokor alá. A nagyobb halak szívesen tartózkodnak a bokrok alatt, vagy azok ágai közt. Ott több táplálékot találnak és még kedvükre vakarózhatnak is.
Rakóssal szépen meg tudtam horgászni a szemben lévõ bokor szélét.
Nem is csalódtam, hiszen szinte azonnal volt kapás és egy kárász igazolta elképzelésemet.
A kárász nehezen szakadt el a bokortól.
Tulajdonképpen az történt, amire számítottam. A bokor tövéhez állított szereléket a bokrok alól kinyúló kárászok hamar megtalálták és egymás után szákoltam a 20-40 dekás példányokat.
Jó és élvezetes horgászat kerekedett.
A szép kárászok egymás után kerültek a szákba.
Az ilyen kis vizeken azonban figyelni kell arra, hogy a helyszûke miatt a halak elég gyorsan elfogynak egy-egy haltartó helyrõl. Ezért több helyet is meg kell próbálni, majd visszatérni az elõzõre, ahova visszaállhat néhány újabb hal. Öt-hat kárászt adott a bokor alja, majd megszûntek a kapások. Ideje volt arrébb próbálkozni.
Hogy mennyit jelent ez az arrébb? Csupán egy-két métert. A rakóst most két méterrel arrébb, a régi fonás mellé tettem be.
Az úszót a régi fonás mellé tettem.
A kárász itt is hamar jelentkezett.
Csak a felüdülés kedvéért!
Dzsungelhorgászat - avagy amikor a fotós unatkozik!
Az elsõ jelentkezõ itt is egy kárász volt. De aztán ?viharos" folytatás következett! A következõ kapást követõ bevágás után a hal oldalra rohant, elég volt visszahúzni a bokor alól. Majd némi fárasztás után szákba került elsõ pontyom.
A kiálló ágak közt kormányozom parthoz.
A nap egyik meglepetése volt ez a szép töves.
Nem volt nagy, hiszen mindössze három nyarat tudhatott maga mögött, de a méretet megütötte és ha akartam, elvihettem volna. Kellemes élmény volt kikormányozni az akadók közül.
Két ponty közt egy kis szünet.
A fonás maradványai mellett folytattam a horgászatot. Várni kellett egy kicsit a következõ halra amíg arra jött, De jött! Vehemens kapás után berontott a túlparti ágak alá. Némi kézitusa után, valami oknál fogva nem szakította el elõkémet és kijött a bokrok alól. Ismét tõponty volt és a maga másfél kilójával egyben a ?nap hala" címet is kiérdemelte.
2013 évi katalógusunk címképe lesz ez a fotó. A grafikusom szerint tökéletesen kifejezi a horgászat örömét és tükrözi jelmondatunkat ? taste of success" , ? a siker íze".
Szákban a nap hala.
Ilyen pontyok is vannak a Kaposban!
Horgásztam még egy darabig, hiszen az ilyen élménypecát nehéz abbahagyni. Nagyobb hal már nem akadt horogra, de fogtam még két kisebb pontyot és néhány kárászt.
Ezt követõen a fotó kedvéért eltett halakat egyenként engedtem vissza a folyóba.
Újra átnéztem a zsákmányt.
A Kapos Dombóvár mellett.
Az ilyen zúgók alatt laknak a domolykók. Hasznos lenne több ilyet építeni.
A kis folyó mintegy búcsút intve tûnik el a bokrok közt.
Nos barátaim, hát ilyen is lehet egy horgászat!
Papp József