A vízben tartott tûzõ szúnyognál a víz könnyen fölmelegszik, hiszen csak keveset tudunk tenni a dobozba a szúnyogokra, mert a sok vízben nem találnánk azt, nehéz lenne vele a csalizás. A kevés vizet pedig gyakran cserélgetni kell, ami idõveszteség lehet.
Nézzük a megoldást:
Elõször is mászassuk át a szúnyoglárvát egy szúnyogmászató szitán. Ehhez kell egy csalis doboz és a szita.
A mászató szita és a csalis doboz.
A dobozba tegyünk annyi vizet, hogy a beleillesztett szitát is ellepje, legalább egy centi magasságban. Erre öntsük rá a szúnyoglárvát. A fehér szitáról a lárvák az alattuk lévõ sötétség felé menekülnek és átmásznak azon.
Az élõ szúnyoglárva hihetetlen gyorsasággal mászik át rajta.
Ezt követõen a szúnyoglárvát szûrjük le egy szitaaljú csalis dobozzal, majd a csalis dobozba tegyünk annyi vizet, hogy a másik dobozt belehelyezve a lárvákon fél-egy centi víz legyen csak.
A szitaaljú és a normál csalis doboz.
A dobozokat helyezzük egymásba és öntsünk bele annyi vizet, hogy a szita felett legyen fél-egy centi víz.
Majd ebbe öntsük bele a szúnyoglárvát.
A szúnyoglárva nagyon sokáig és jó minõségben megmarad így, mert alatta sok víz van, ami nehezen melegszik fel. Sõt egy apró trükkel a víz hidegen is tartható, egyszerûen bele kell tenni egy-két jégkockát.
Továbbá a szitán lévõ szúnyogból könnyû csalizni is, hiszen azokon csak vékony vízréteg van.
Ha a víz koszos lesz, vagy felmelegszik, a cseréje is egyszerû. Mert csak ki kell venni a szitaaljú dobozt a másikból és ki kell cserélni az alsó dobozban lévõ vizet.
Vízcserénél a szúnyoglárva fennmarad a szitán, egyszerû a vízcsere.
Papp József