Viza Huso huso Linné Tengerekben élő faj, csak az ivás során vándorolnak a folyókba. Két csoportot különítünk el. Az egyik már ősszel a folyók torkolatához vonul és ott is telel, míg a másik csak tavasszal kezdenek el a folyók felső szakaszai felé vándorolni. Nagyra növő hal. Orra rövid, ami a növekedése során egyre kisebb lesz. A hát és az oldalak hamuszürkék vagy olykor feketék. A hasoldal fehér, az orr sárgás. A hátoldali vértek oválisak. Az oldalvértek fogazottak, a hasoldaliak alul bőrrel vannak fedve. A vértsorok között számos kicsiny csontlemez található. Szája sarló alakú, melyek körül bajuszszálak találhatóak. A bajuszszálak hosszúak, levél alakúak, hátra simítva elérik a felső ajkat. Ivarérettségét a tejesek 9-22, az ikrások 2-16 évesen érik el. Ívása márciustól – májusig tehető, ikráinak száma a 100000 és több millió közé sorolható. Ivóhelyéül a folyók kavicsos, köves, homokos mederszakaszait választja. A lárvák kikelésük után gyorsan növekednek. A hároméves egyedek már elérhetik az 1 m testhosszt és a 6 kg-s testsúlyt. Tápláléka változatos. Az elején bentonikus szervezetek fogyasztanak, majd később a halakat, rákokat is elfogyasztják. Régen a viza hazánk meghatározó halfaja volt, mára már ritkaságszámba megy egy-egy példány elejtése. Nagyobb vizát az elmúlt száz év alatt mintegy 28 alkalommal fogtak a halászok. Az utolsó ismert példányt 1987-ben fogták a paksi halászok, 181 kg volt. Ívási időszak: március – május Vigyázat védett hal!
