Pénzes pér Thymallus thymallus Linné A gyors, hegyi patakok egyik tipikus lakója a pénzes pér. Gyakran felhúzódik a pisztráng életterébe, de a márna, paduc szinttáján is megtalálható. Teste oldalról lapított, megnyúlt. Feje, szája kicsi. Szájában apró kefeszerű fogak vannak. Legjobban a feltűnően hosszú és szokatlanul magas hátúszójával lehet a többi halfajtól megkülönböztetni. Pikkelyi közepesen nagyok, melyek színe életkorától és környezetétől függően erősen változik. Háta zöldesszürke vagy ezüstös-zöldes színű, barnás árnyalatú. Oldalai ezüstösek, gyakran rózsaszínben játszók, hasa ezüstösen fehér, halványpiros csíkokkal. Fejét és oldalait szabálytalanul elszórt fekete pettyek díszítik. Az ivadék testoldalát szabályos elhelyezkedésű foltsor díszíti, amely a növekedés során eltűnik. A kifejlett egyedek legyezőszerű, gyöngyházfényű hátúszóján zöldes, néha lilás pettyek láthatók 3-5 sorban. A páros úszók sárgásak, pirosas árnyalattal. A tejes 2, az ikrás 3 éves korában éri el az ivarérettséget. Általában 6 – 8 fokos vízhőmérséklet mellett ívnak, március – áprilisban. Párosával, farkukkal gödröt ásnak a kavicságyba, amelybe az ikrás beleszórja 2,5 - 3 mm átmérőjű, testtömeg-kilogrammonként 10-13 ezer, nem ragadós ikráját. Előszeretettel fogyasztja más halfajok ikráját, de megeszi a rovarokat, rákokat, lárvákat, puhatestű élőlényeket is. Ívási ideje: március – április Vigyázat védett hal!
