Kárász Aranykárász: Carassius carassius Linné Ezüstkárász: Carassius auratus Linné Az ezüstkárász 1954-ben még Bulgáriából lett betelepítve, és annyira kedvező feltételeket talált, hogy szinte már nincs is olyan vízterület, ahol ne lenne fellelhető. Az aranykárász, más néven magyarkárász őshonos halunk. Mind a két fajta hal rendkívül igénytelen szívós hal. Az olyan vizekben is megélnek, ahol már a többi faj rég kipusztult volna. Nagyon minimális az oxigénigényük, ezért szárazon szállítva is megdöbbentően sokáig bírják. Az aranykárász kicsinyke állománya és szórványos előfordulása miatt, sajnos innentől csak az ezüstkárásszal foglalkozunk. Az ezüstkárász szinte valamennyi folyó és állóvizünkben egyaránt megtalálható, kivéve a gyors, hegyi patakokat. A vízinövényzettel benőtt, iszapos aljú, sekély, gyorsan felmelegedő részeket kedveli. Lenyűgöző az alkalmazkodó képessége. Az ezüstkárászt nagyon könnyű összetéveszteni egy méreten aluli pikkelyes ponttyal. A legkönnyebben úgy tudjuk megkülönböztetni, hogy a kárásznak nincs bajusza. A másik eltérő tulajdonság a ponty és kárász között, hogy a kárásznak nincs harmonikaszerű szája. Teste oldalról lapított, vaskos, pocakos. Feje kicsi, rövid, szája csúcsba nyíló. Szeme közepes nagyságú. A homlok széles, enyhén domború. A mell- és a hasúszó rövid. A hátúszó bognártüskéjének csúcsi felén 10-11 fog található. Pikkelyei viszonylag nagyok, vastagok, keményen beágyazottak. Az oldalvonal csak enyhén hajlott, majdnem egyenes. A háta zöldes ólomszínű, oldalai ezüstösek, hasi tájéka fehéren ezüstös. Páratlan úszói sötétebb, páros úszói világosabb szürke színűek. 2 – 3 éves korában éri el az ivarérettséget. Szaporodása rendkívül érdekes. Az ivarérett ikrások más fajok hímjeivel ívnak össze oly módon, hogy ikráit az idegen halfaj fészkébe csempészi. Az idegen hím spermája csupán fejlődésre serkenti az ezüstkárász ikráját, így a kikelő utódok nem hibridek, hanem tiszta ezüstkárászok, amelyek ivaréretten mind nőstények lesznek. Sárgás színű ikráit 2 – 3 részletben rakja le májustól júniusig, melyeknek száma 100 – 400 ezer, átmérőjük 1 – 1,5 mm. Embrionális fejlődése 3-8 napig tart, a kikelő lárvák 4-6 mm hosszúak. Táplálékát apró állatok, lárvák teszik ki, de a különféle apró növényi magokat is előszeretettel fogyasztja. Ivási ideje: május – június Méret és tilalmi oltalom alá nem helyezett hal.
