Domolykó Leuciscus cephalus Linné A domolykó folyóvizeink felső szakaszainak ill. kisebb patakok lakója. Kedvenc tartózkodási helyei a hídlábak, vízbe lógó növényzet alatt, alámosott partok, folyókon a kövezések lábai. Általában felszín közelben található meg, itt szerzi be táplálékát is. Teste hengeres, oldalról enyhén lapított. Feje nagy, szája csúcsba nyíló. Pikkelyei nagyok és vastagok. Háta feketés, barnászöld vagy sötétzöld fémes csillogással, oldala vízterületenként változóan ezüstös, vagy aranyosan csillogó, hasa fehéres, de nincs fémes csillogása. Hát- és farokúszója sötétszürke enyhe pirosas árnyalattal, a mell-, a has- és a farokalatti úszók vörösek, szélük felé fokozatosan halványulón sárgába átmenők. A fiatal példányoknál valamennyi úszó szürke. Az írisz sárga vagy ezüstös, fent egy barnás-zöldes, alul pedig egy fekete pont látható rajta. Az ikrások 4 – 5, a tejesek 3 – 4 évesen érik el ivarérettségüket. Májusban, júniusban ívik, de ez elhúzódhat egészen augusztusig. Az ikrások egyedenként 25-100 ezer darab, 1,3-1,5 mm átmérőjű ikrát raknak le a folyók sekélyebb mélységű kiöntéseiben. A tejesen ívási időszakban nászkiütések jelennek meg. A kifejlett példányok rovarokkal, kisebb halakkal, férgekkel táplálkoznak. Rendkívül óvatos nehezen horogra keríthető hal. A kisebb példányok egészen finom úszós kézséggel, a nagyobbak legyezéssel vagy egészen apró villantóval pergetve foghatók. Húsa puha és nagyon szálkás. Ivási ideje: május - június Méret és tilalmi oltalom alá nem helyezett hal.
