Csuka (Esox lucius Liné) Folyó és állóvizeinkben egyaránt megtalálható. Általában a vízoszlop felsőbb rétegében tartózkodik. Búvóhelyét a különféle vízinövénytettel benőtt, bokros, bedőlt fákkal tarkított részek képezik. Ezeken a helyeken figyel mozdulatlanul, lesben állva, hogy aztán elkapja áldozatát. Ragadozó életmódot folytató hal. Folyóvizek esetében a lassú áramlású, köves partszakaszt kedveli. Teste nyúlánk és oldalt kissé lapított. Feje testéhez képest nagy, kacsacsőrre emlékeztetően lapos. A szájában több sorban elhelyezkedő erős, hátrahajló, kúpos ragadozófogak vannak. A hátúszó a farok nyél közelében van, pontosan a farok alatti úszó felett, rövid, de magas. A farok alatti úszó hossza és magassága a hátúszóhoz hasonló. A farok úszó erősen kimetszett. Jellegzetes formájú pikkelyei kicsik, az oldalvonal csaknem egyenes. Háta a szürkés-zöldtől a sárgászöldig változik. A testoldal alapszíne ezüstösen barna, olajzöld, sávokba rendeződő vagy márványos, változó élénkségű sárgás foltok rajzolatával. Az ezüstös alapszín néha aranyos lehet. Hasa sárgás vagy fehéres. A fej nagy része a testoldalhoz hasonló színezetű. Páros úszói és a farok alatti úszó sárgás vagy vöröses alapszínű, a hátúszó és a farok úszó szürkésbarna. A mellúszó kivételével az úszókat szürkésbarna, sötétbarna. Az ikrások 3 – 4, a tejesek 3 éves korukban érik el az ivarérettséget. Az ívást már februárban, márciusban megkezdik, melyeket a sekély vizű part menti növényekre rak le. Átlagosan 100 – 350 ezer sárgás, ragadós ikrát rak le, melyek átmérője 2,5 – 3 mm. Az embrionális fejlődés 12-14 napig tart, a kikelt 6-7 mm hosszúságú lárvák már 2-3 nap múlva planktonikus szervezetekkel táplálkoznak, a későbbiek folyamán folyamatosan tér át a ragadozó életmódra. Egész évben táplálkozó hal, de csak napközben. Télen a lékből is jól fogható. Kiváló sporthal, a horgon teljes erővel védekezik. Fárasztás közben néha még a víz fölé is kiugrik. Ívási ideje: február - március Tilalmi időszak: február 15. – március 31. Méretkorlátozása: 40 cm
