Top Mix Improved method feeder – Lehűlt vizekre is

2016 évben, év közben került a boltok polcaira a TopMix új method kosár családja, az Improved method feeder. Máris nagy népszerűségnek örvend, pedig reklám anyag még nem is készült hozzá. A boltosok és a horgászok is első ránézésre meglátták benne a továbbfejlesztés lényegét és hasznosságát, így hamar a viszonteladók polcaira, majd onnan vízpartra került. Ezek a method kosarak egy közepes méretű vezető szárat kaptak, amik megnövelt stabilitást adnak dobás közben. A kosáron átvezetett zsinór egyenesen tartja dobás közben, ezáltal ugyanakkora lendület mellett 10-15% távolság növekedés érhető el. Nem elhanyagolható a pontosság kérdése sem, hisz a kosár azáltal hogy nem billeg be repülés közben, egyenesebben repül, pontosabban célt ér!


Improved method kosarak 3 változatban, 30-40-50g változatban kaphatók

Az eredeti kosarak Angol honból származnak, ahol a vízterületek mérete, stílusa, így a horgászat technikája is más. Míg ott 30-40 méterek a legtöbb helyen elegendőek és már itt sziget oldalak vagy túlparti törések találhatók, hazánkban sok tavon jellemző a 60-80 vagy akár 100m távolságban történő method horgászat. Sok helyen az is lényeges szempont, hogy az iszap mélység miatt a lehető legkönnyebb kosarat tudjuk a kiszemelt távolságra juttatni. Hisz ezek nem süllyednek olyan mélyre, könnyebben megtalálja őket a hal. A TopMix Improved method kosarai három változatban, 30-40-50 g súlyokkal kerülnek forgalomba. Hozzá való töltőszerszámnak tökéletesen megfelel a Preston L-es méretű, piros feederkosár töltője.


Megnövelt vezetőszár stabilabb repülést tesz lehetővé

Ezekkel a kosarakkal leggyakrabban már otthon összeállítom a végszerelékeket, és ezeket létrán tartom, hogy ne gubancolódjanak össze. 30-as flurocarbon zsinórra „clich” csomóval felkötök egy közepes méretű forgókapcsot, ezzel fogom kapcsolni a végszerelékem a főzsinórom kapcsához. A flurocarbon zsinórból elegendő 70-80 cm. Erre felfűzök először egy gumiütközőt, mely segíti beállítani a későbbiekben azt a távolságot, ahol a kosár megakad, és a horgot a hal szájába akasztja. Ez lehet kis távolság a kosártól, agresszív kapásokat fog eredményezni, vagy épp nagyobb távolság, ha óvatosabban esznek a halak. A gumiütköző után fűzzük fel a kosarat a szár felőli vége felől, majd zárjuk a sort egy általunk kedvelt gyorskapoccsal, amit szintén „clich” csomóval rögzítsünk. Én a Korum Buffer Bead családot preferálom erre a célra, mely egyben gumiütközőként is szolgál, valamint fém kapcsa biztos nem fog elrepedni a lendületes dobások alatt. Ebbe a kapocsba fogjuk a horogelőkénket akasztani, így gyorsan cserélhetünk előkét, ha a halak vagy a kapások ezt indokolják. Fontos részlet a flurocarbon zsinór használata, hisz az óvatos halak leginkább ezzel az utolsó résszel találkoznak, így jó ha ez minél inkább láthatatlan számukra.


Végszerelék eredeti és Improved method feeder kosárral, jól látható a különbség

Mit sem ér a horgászat ha azt nem a vízparton űzzük, irány tehát egy közeli tó, ami még nyitva van ezekben a hideg, késő őszi napokban. A hajnalok már mínuszokat hoznak, de napközben még megmelengeti arcunkat egy kevés napfény, ha szerencsések vagyunk. Nekem, e cikk készítésekor szerencsére megadatott pár óra szikrázó napsütés és kék égbolt a csípős reggel ellenére, ki is használtam a kínálkozó alkalmat egy gyors horgászatra. Két method etetőanyagot hoztam a vízpartra magammal a Top Mix kínálatából. Az egyik egy kifejezetten négy évszakos Pro Series szúnyoglárvás etetőanyag, a másik inkább meleg vizekre való Fokhagymás sült máj Method mix. Szerettem volna megtudni, hogy a fokhagyma fogóssága megmarad-e a 10 fok alatti vizekben is, még akkor is ha az etetőanyagom rikítóan világos színű.


A favorit fokhagyma vagy a mindig bizonyító szúnyoglárva lesz ma a nyerő?

Ezen etetőanyagok elkészítése a normál etetőanyagoktól némileg eltérő. Magas halliszt tartalma miatt nehezebben szívja magába a vizet, ezért több lépcsőben kell nedvesíteni (igény szerint áttörni rostán) ahhoz, hogy a legmegfelelőbb állagot kapja. Kezdetben érdemes 4 dl vízzel indítani, ami első keverésnél kicsit meg fogja rémíteni a felhasználót, de az átkevert és ezt követően lenyomkodott (tömörített) kaját 20 percig hagyjuk állni, majd ezt követően keverjük ismét át és egy minimális nedvesítést még igényelni fog. Ezt követően érdemes rászánni még 5 percet és megismételni a nedvesítést és rostálást, ekkor lesz tökéletes.


Így néz ki a szúnyoglárvás Top Mix Pro Series etetőanyag előkészítve horgászatra

Az Improved method kosár és a töltőszerszám használata nagyon egyszerű és kényelmes. Először tegyünk egy kevés etetőanyagot a töltőszerszámba. Erre fektessük a csalit és a horgot, lehetőleg középre, ahol az Improved kosár bordái nyitottabbak, így nem töri a csalit és nem akad bele a horogba. A bordáknak csak annyi a szerepe, hogy a lendületes dobás közben egyben tartsa az etetőanyagot, ne tudjon idő előtt kihullani a kosárból. A horgot és a csalit fedjük le etetőanyaggal, töltsük tele a töltőszerszámot. Következő lépésként a kosarat fordítsuk az etetőanyaggal megtöltött szerszámra és nyomjuk össze. A töltőszerszám hátoldalán található gomb és a kosár összenyomása pont elegendően fogja tömöríteni az etetőanyagot.


A kosár tökéletesen illeszkedik a Preston töltőszerszámhoz

Sokféle hiba jöhet elő ennél a módszernél, ha nem vagyunk elég körültekintőek. Használhatjuk nem csak hallisztes etetőanyagokkal is ezt a technikát, de a normál etetőanyagok tapadósabbak, könnyen beleragadhatnak a töltőszerszámba és nem tudjuk onnan kifordítani a megtöltött kosarat. Erre megoldásként javaslom, hogy egy kevés aromaport szórjunk az üres töltőszerszámba az etetőanyag előtt, ez „púderezni” fogja a belső felületet és könnyebben kiszabadul a tapadós etetőanyag is. Ezt a trükköt akkor is bevethetjük, ha úgy érezzük a halak vízközt vannak és szeretnénk lecsalni őket a kosarunk közelébe. A kosár felületén levő aromapor szemcsék hamar leválnak és utat mutatnak a közelben tartózkodó halaknak. De néha épp ellenkező hatást érhetünk el egy túl aromás falattal, így ezzel óvatosan bánjunk, ne alkalmazzuk lépten-nyomon inkább csak kiegészítőnek. Folyékony aromát sose töltsünk a szerszámba, locsoljuk inkább a megtöltött kész kosárra dobás előtt!


Bevetésre kész állapotban

Mindkét etetőanyagot bekevertem, előkészítettem a felszerelést, beállítottam a meghorgászandó távolságokat és kiakasztottam a zsinórklipszbe. Ezekkel mire végeztem, szinte kimelegedtem, pedig alig volt 7-8 fok. Ilyenkor már nem kelek korán, nem megyek ki pirkadatkor a vízpartra, kényelmesen 9-10 órakor kezdem csak meg a horgászatot és 2-3 óra körül már az összepakolással foglalatoskodom. Ebbe az 5-6 órába kell beleférjen jó esetben az a pár hal, amit még horogra tudunk csábítani. Hogy később már csak a halfogásra koncentrálhassak, szépen elrendezek magam mellett mindent, ne kelljen bosszankodnom a szétguruló vagy levert csalik miatt. Nincs is annál rosszabb, mint amikor stégen horgászunk és a kedvenc ollónk csobbanását halljuk egy óvatlan mozdulat miatt.


Ha minden kézre esik, kényelmesebb a horgászat

Reménykedve állítottam be az órámon egy 5 perces ritmust. Amikor az idő lejár, az órám jelzi, hogy ideje újra dobni. Megszoktam ezeket a mozdulatokat már, a versenyzésből jöttek át a hétköznapi pecába. Az első fél órában kitartóan hol az egyik hol a másik etetésre dobtam, de nem volt akció egyik helyen sem. Megpróbáltam mögé dobni pár méterrel, és egy kis ponty röviddel a becsapódás után tudtomra adta, hogy jó nyomon járok. Vélhetően az áramlatok erre csalták el, itt tudtam becsapni. Nem volt egy szépségdíjas jelentkező, de ponty volt és végre halszagú lett a kezem. A "becsületponty" mindig fontos tényezője a pecának, ezután már jöhet bármi, nem volt a nap hiába való.


A jövő nemzedéke, de már most tudja mi a jó neki

Járt utat ne adj fel, tehát a másik etetés mögé is dobtam egy szereléket, lássuk a fokhagyma is gazdára talál e. Kitartottam és hittem benne, nem húztam ki az órám jelzésére hanem újraindítottam azt. 7 perc után lassú komótos húzásra emeltem rá, és érezhetően jobb halat akasztottam. Nem volt már nagy nyári tusakodás, nem kellett kiakasztani a zsinórklipszet. Szép finoman terelgetve lehetett partközelbe juttatni, ott fárasztani és megmeríteni.


Partközelben azért még megmutatta, hogy van benne erő

Érdemes odafigyelni a hidegvizi horgászatnál, hogy bár a halak a vízben látszólag már nem védekeznek, de merítésnél és főleg a parton megélénkülnek. Ilyenkor mivel erejük még nem csillapodott, egy óvatlan pillanatban sok kárt tehetünk bennük, Vigyázzunk hát és hagyjunk időt nekik, hogy kifáradjanak. Használjuk ki ezt a kis időt ami még az évben horgászatra jut, élvezzük ki a halfogás és a természet minden pillanatát.


A kitartás jutalma, hideg időben is foghatunk ilyen szép pontyokat

Jó lenne azt mondani, hogy ezt követően sorra fogtam a halakat, de nem így volt. Mindkét etetésen és körülötte is tudtam fogni halat, de nem volt a horgászatnak ritmusa. Keresni kellett a halakat, bevetni apró trükköket. Meg lehet próbálni kézzel rányomni a megtöltött kosárra, így keményebb töltetet bejuttatni, ami lassabban oldódik. Ugyanígy ennek az ellenkezője is lehet eredményes, ha lazábbra töltjük a kosarat, de ezzel vigyázni kell, nehogy elhagyjuk dobás közben. Próbálkozhatunk aromákkal por és folyékony formában, de akár készíthetünk vegyes tölteteket is. Ilyenkor a kosár aljába a csali alá tegyünk egyféle, míg rá másik féle etetőanyagot. Sokszor ezek az apróságok juttatnak el kapásig.


Ez a szendvics is sikeres lehet, ha másképp nem tudunk kapást kicsikarni

Délután valamiért ritkultak az amúgy sem gyakori ponty kapások, viszont megjelentek a kárászok akik az etetésen és körülötte is állandó vendégekké váltak. Vélhetően a napközben bejuttatott etetőanyagot találták meg, és nem tágítottak míg az utolsó szemig fel nem szippantották. Mivel a teám elfogyott, az utolsó szendvicsem is megettem, inkább a pakolást választottam. Egy botot eldobtam a látóhatár irányába, ahol közelében sincs az etetésnek, hátha elcsavarja még valami. A horgászat legkényelmetlenebb része a pakolás. Ilyenkor én szeretem megtisztítani a felszerelést, és úgy eltenni következő használatra. Emiatt eltarthat egy bő órát is, mire minden a helyére kerül az autóban. Már majdnem minden a helyére került, mikor a „búcsúhal” tiszteletét tette. Legalább 30 percet volt bent a szerelék, mire megtalálta egy arra tévedő hal. De legalább bajszos volt, ha nem is a legnagyobbak közül való.


Mai nap jellemzően ők voltak a vendégek

Reggel még azon gondolkodtam sikerül-e halat fogni, mostanra viszont már azon gondolkodom melyik etetőanyag vagy technika volt fogósabb. A szúnyoglárvás etetőanyagra talán jobban reagáltak a halak, de a fokhagymás májas adta a darabosabb példányokat. Kárászt mindkettővel lehetett fogni, ugyanolyan intenzitással. Csalinak egyértelműen a mini pop-up csalik voltak a jók, nagyobb méretet használva a kapások abbamaradtak. Amíg be nem fagynak a tavak remélhetőleg még lesz pár alkalom, hogy mai napot megismételhessem. Mert horgászni csak a vízparton érdemes, karos székből gép mellett ülve ráérek majd agyalni ha ropog a hó a talpam alatt!

Az íráshoz kapcsolódó videót itt nézhetitek meg: https://www.youtube.com/watch?v=0zaRg_96uIM

Varga János
Team TOP MIX